„Krími Autonóm Köztársaság” változatai közötti eltérés

A kunokat 1237-ben a tatárok űzték el és Krímet 1441-ig a [[Kipcsaki kánság]] alkotó részévé tették. Ugyanezen időben a genovaiak számos gyarmatot alapítottak rajta, amelyek közt [[Kaffa]] tett szert a legnagyobb gazdagságra. 1441-ben a [[Krími Tatár Kánság]]nak vált jelentékeny részévé. 1475-ben [[II. Mohammed]] ezt török fennhatóság alá vetette. Az oroszok már [[I. Péter orosz cár|Nagy Péter]] cár uralma alatt támadni kezdték a Krím-félszigetet, és az [[Oszmán Birodalom]] az [[1774]]-iki [[kücsük-kajnardzsi béke|kücsük-kajnardzsi békében]] a Krím függetlenségébe beleegyezni kényszerült. De a félsziget a függetlenségét csak rövid ideig élvezhette. 1783-ban Sagin-Girej, az utolsó tatár kán birtokáról évdíj fejében az oroszok javára lemondott. A Krím-félszigeten találkozott [[II. József magyar király|II. József császár és király]] [[1787]]-ben [[II. Katalin orosz cárnő|II. Katalin]] cárnővel, akivel szövetséget kötött a törökök ellen és ez alkalommal mutatta [[Grigorij Alekszandrovics Potyomkin|Patyomkin]] az általa alapított [[Potemkin-falu|falvakat]].

 

 

Az orosz polgárháborúban a fehér hadsereg ellenőrizte a területet. A vörösök 1921-ben foglalták el. A félsziget autonóm szovjet szocialista köztársaság (ASZSZK) lett az [[Oroszországi SZSZSZK]] részeként. [[1941]]-ben a németek elfoglalták. [[1944]]. május 18-án vonult be a szovjet hadsereg és foglalta vissza a félszigetet.