„Vasvörösvár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link jav.
35. sor:
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a bronzkor óta lakott volt. Ezt bizonyítják az itt előkerült használati tárgyak, kardhegyek és bronzszekercék. A rómaiakat megelőzően pannonok, illírek, kelták lakták ezt a területet. A 19. század végén és a 20. század elején több, az [[1. század]]ból származó római sírt is találtak. [[860]] körül a Karoling-korban egy kis méretű település állt itt.
=== A középkorban és az újkorban ===
A mai települést [[1352]]-ben ''"Weresuarfelde"'' néven [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király adománylevelében említik először. Egykori várát a cseh Hinko udvari familiáris utódai a Vörösváriak építtették a [[14. század]] végén. A vár melletti település [[1402]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] királytól vásártartási jogot kapott, ugyanebben az évben említik templomát is. A mezővárosi kiváltságok csakhamar a környék kereskedelmi és kézműves központjává emelték. Vörösvár mezővárosi rangját egészen [[1841]]-ig megtartotta. [[1424]]-től a német Ellerbach család birtoka volt, akik a romos várat újjáépítették. Ebből az időből, [[1456]]-ból származik a település első német nyelvű említése ''"Rotenturm"'' néven. Kastélyát [[1523]]-ben említik először. A [[16. század]]ban a vörösvári uradalom erdődi Bakócz Tamás esztergomi érsek birtoka lett, majd rövid ideig a Zrínyiek zálogbirtoka.
 
Lakói a református Zrínyiek alatt áttértek az új hitre. Végül a [[17. század]] elejétől végleg az Erdődy család szerezte meg. A katolikus Erdődyek hatására lakói újra felvették a katolikus vallást. A régi [[Erdődy-kastély (Vasvörösvár)|Erdődy-kastély]] a [[17. század]] második felében épült fel az egykori vízivár helyén, de [[1810]]-ben lebontották. Gróf Erdődy István, aki kora egyik legnagyobb diplomatája volt [[1862]]-ben új kastély építésébe kezdett, melynek tervezésével Pietro Nobile bécsi akadémiai építész tanítványát Weber Antalt bízta meg. A mór-bizánci stílusban épített kastély köré tóval ékesített szép parkot létesített. Fia Erdődy Gyula nagy pártfogója volt a településnek. Az ő kezdeményezésére alakult meg [[1880]]-ban az önkéntes tűzoltóegylet, majd [[1881]]-ben postahivatal és anyakönyvi hivatal létesült a településen. [[1898]]-ban a település hivatalos nevét Vasvörösvárra módosították.
[[Fájl:Rotenturm01.jpg|200px|jobbra|bélyegkép|Vasvörösvár - Mária-oszlop]]
 
=== A 19. században ===
Vályi András szerint ''" VÖRÖSVÁR. Rothenthurn. Német Mezőváros Vas Várm. földes Ura Gr. Erdődy Uraság, a’ kinek kastéllyával jeles, lakosai katolikusok, fekszik Szalonakhoz másfél mértföldnyire; határja meglehetős, némelly része síkos, réttye jó, fája van, szép tsikókat is szoktak nevelni."'' <ref>{{Vályi}}</ref>