„Csillagászat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: lmo:Astronomia |
|||
158. sor:
Ez a csillagászati terület a [[törpebolygó]]kat, a [[Föld]]et, a [[műhold]]akat, az aszteroidákat, az [[üstökös]]öket, a [[Naprendszer]]ben keringő egyéb objektumokat és a Naprendszeren kívüli égitesteket tanulmányozza. A Naprendszert már viszonylag jól feltérképezték teleszkópokkal, műholdakkal és űrutazással. Ez tette lehetővé azt, hogy megértsük az univerzum kialakulását és fejlődését, bár még több kérdésre nincs válasz.<ref name="geology">{{cite book | author=J. F. Bell III, B. A. Campbell, M. S. Robinson | title=Remote Sensing for the Earth Sciences: Manual of Remote Sensing | publisher=John Wiley & Sons | edition = 3. | year=2004 | url=http://marswatch.tn.cornell.edu/rsm.html | accessdate =2006-08-23 }}</ref><ref>{{cite web |url=http://astro.elte.hu/icsip/planetologia/index.html |title=Planetológia |date= |accessdate=2012-04-18 |author= |authorlink= | publisher=ELTE |work=astro.elte.hu |format= }}</ref>
A naprendszer belső bolygókra, aszteroidaövre és külső bolygókra van osztva. A belső bolygókhoz a [[Merkúr]], a [[Vénusz]], a [[Föld]] és a [[Mars (bolygó)|Mars]], a külső bolygókhoz a [[Jupiter]], a [[Szaturnusz]], az [[Uránusz]] és a [[Neptunusz]] tartozik.<ref name="planets">{{cite web | author = E. Grayzeck, D. R. Williams | date =2006-05-11 | url=http://nssdc.gsfc.nasa.gov/planetary/ | title = Lunar and Planetary Science | publisher = NASA | accessdate =2006-08-21 }}</ref> Az aszteroidaöv több aszteroidát és a [[Ceres]] törpebolygót foglalja magában. A Neptunuszon túl található a [[Kuiper-öv]] (benne a [[Plútó]],a [[Haumea (törpebolygó)|Haumea]],a [[Makemake (törpebolygó)|Makemake]] és az [[Eris (törpebolygó)|Eris]] törpebolygók). és az [[Oort-felhő]]. Ez utóbbi több [[fényév]]nyi kiterjedésű.
A [[protoplanetáris korong]], vagy proplid (nem protoplanetáris köd) általában fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong, melyben gáz és szilárd részecskék keringenek. E részecskék idővel nagyobb anyagcsomókká, planetezimálokká, végül bolygókká állnak össze. Ez sok millió évet vesz igénybe.<ref>{{cite web | url=http://hirek.csillagaszat.hu/csillagok_fejlodese/20091221-spitzer-korong.html | title = Gyors változások egy formálódó fiatal bolygórendszerben | publisher = hirek.csillagaszat.hu | accessdate =2012-05-08 }}</ref> A [[napszél]] sugárzási nyomása kisöpri a legtöbb megmaradt anyagot, és az atmoszféra kialakulásához elegendő gáz marad. Néhány bolygón az intenzív bombázás időszakában a maradék gázt is kisöpörte (pl. ezt bizonyíthatják a Hold kráterei). Ebben az időszakban néhány ősbolygó (protoplanéta) is összeütközött. Ez az egyik elmélete a Hold kialakulásának.<ref name="formation">{{cite web | last = Roberge | first = Aki | date = 1997-05-05 | url=http://www.dtm.ciw.edu/akir/Seminar/seminar.html | title = Planetary Formation and Our Solar System | publisher = Carnegie Institute of Washington—Department of Terrestrial Magnetism | accessdate = 2006-08-11 }}</ref>
| |||