„Tamariska” változatai közötti eltérés

| genus_authority =

}}

 

Gyors növekedésű, vékony vesszejű [[cserje|cserjék]], apró, pikkelyszerű levelekkel. Idővel felkopaszodva alacsony, görbe törzsű fácskává is megnőhetnek. Díszük finom, [[fátyolszerű]] lombjuk és dús virágzásuk. A [[Mérsékelt öv|mérsékelt]] és a [[szubtrópus]]i égöv találkozásánál, száraz, homokos, köves vagy [[szikes]] területeken honosak (tengerparti szikesek, sós mocsarak, [[Közép-Ázsia]] szikes-homokos pusztaságai stb.). Igen fénykedvelők, de ettől eltekintve igénytelenek, minden talajon megélnek, még az erős [[szik]]en is. Ez utóbbi helyen gyökereik felveszik a [[sziksó]]t, majd azt a levelek „kiizzadják”. Talajjavító hatást azért nem várhatunk tőlük, mert lehulló lombjuk sóban gazdagítja a feltalajt. Rendszeres nyírás mellett [[sövény]]nek is alkalmasak. A nálunk telepített fajok két nagyobb csoportba sorolhatók, a lombfakadás idején ill. nyáron nyíló tamariskák csoportjára. Az előbbi csoportba tartozó fajok nálunk a legfagytűrőbbek és legmagasabb termetűek, 3–5 méteres bokorrá, idővel pedig ferde törzsű kis fává is megnőnek.

==Jelentősebb fajok==