„Olosz Lajos Irodalmi Kör” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Olosz Lajos Irodalmi Kör''' – irodalmi-művelődési kör az [[Arad megye]]i [[Nagyzerind]]en. [[1969]]-ben hozta létre egy helyi művészet- és irodalomkedvelő, a szépség utáni vágyat magában hordozó fiatal értelmiségi csoport és a köréje tömörült nagyzerindi diákság. A kör tagjai az akkor [[Kisjenő]]n élő [[Olosz Lajos]]t tekintették szellemi vezérüknek, aki vállalta is tevékenységük irányítását egészen 1977-ben bekövetkezett haláláig. A közel egy évtizedes szellemi kapcsolat és a költő iránti tisztelet jeléül vette fel az Olosz Lajos Irodalmi Kör nevet 1977-ben.
 
== A kör története ==
E kapcsolat ihletője két Olosz-vers: a ''Parancsoló értelem'' s a zerindieknek dedikált ''Vers a vén cserfához''.
 
EA kapcsolatkör és Olosz Lajos kapcsolatának ihletője két Olosz-vers: a ''Parancsoló értelem'' s a zerindieknek dedikált ''Vers a vén cserfához''.
 
Az Olosz Lajos Irodalmi Kör vezetőinek, elsősorban Csanádi János magyar szakos tanárnak vállalt célja a művészi szép iránti fogékonyságra, az esztétikai értékek fölfedezésére és megbecsülésére való nevelés, valamint az, hogy a kört látogatókból irodalomszerető és -értő olvasókat, áldozatkész művészetbarátokat neveljenek. Ennek keretében sajátos feladatuknak tekintik névadójuk emlékének ápolását, költészetének minél szélesebb körű megismertetését.
13 ⟶ 15 sor:
Az Olosz Lajos Irodalmi Kör keretében 1994-ben megszervezték Nagyzerind első okleveles említése 825. és Feketegyarmat 750. évfordulójának ünnepségeit; erre az alkalomra ''Bölcsőhely'' címmel kiadványt szerkesztettek, benne a helységből elszármazottak írásaival.
 
A kör tagjai voltak a kezdeményezői a nagyzerindi képtárnak, amelyet 1974 májusában nyitottak meg. A képtár elképzelését Fazekas József tanár, a művelődési otthon akkori igazgatója a Falvak Dolgozó Népében 1973 decemberében közzétett felhívásában fogalmazta meg először, s e felhívás nyomán, [[Cseke Péter]] támogatásával (aki a lapban a művészekkel való kapcsolatteremtésre állandó rovatot biztosított) értékes gyűjtemény állt össze hazai magyar művészek adományaiból. A megnyitás óta (amelyhez ünnepi keretet az 1974-ben is megrendezett Aradi Tavasz művelődési rendezvénysorozat biztosított) a képtár állománya jelentős mértékben gyarapodott, s a kiállított képek és szobrok száma mára eléri a 120-at.
 
Az Olosz Lajos Irodalmi Kör kezdeményezésére indult meg 1996 februárjában a ''Körösköz'' c. időszaki kiadvány, amelyben a Fekete- és a Fehér-Körös mente művelődési és néprajzi hagyományait kívánják megörökíteni.
 
Névadója "halálának 20., valamint református egyházkerületi főgondnokká választásának 50. évfordulóján" az Olosz Lajos Irodalmi Kör megjelentette a költő "istenes versei"-t [[Csanádi János]] válogatásában és bevezető tanulmányával. Ez az aradi [[Kölcsey Egyesület]]tel és a kisjenői Körös mente Irodalmi Körrel közös kötet (''Szeplőtlen oltár.'' Arad, 1997) egyben a [[Fecskés könyvek|Fecskés Könyvek]] új sorozatának első kötete is.
 
== Források ==