„Szájüreg” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a formázás
13. sor:
== Az emberi szájüreg anatómiája ==
== Határai ==
 
[[Fájl:Sagittalmouth.png|thumb|right|Az orrüreg, szájüreg, garat és a gége sagittalis metszete.]]
Embereknél a száj a [[fej]] elülső oldalán, az [[arc]] részét alkotja. A szájüreg a szájnyílástól (''rima oris'') amelynek határai a felső és alsó ajkak (''labium superius és inferius'') a torokszorosig (''isthmus faucium'') tart ahol benyílik a garat középső (''pars oralis'') szakaszába. Oldalról a pofák (''bucca'') határolják, alsó határa a szájfenék, felső a kemény és a lágy szájpad ''(palatum durum et molle)'', mely utóbbinak közepéről lóg le a nyelvcsap (''uvula palatiana''). A torokszorost alulról a nyelvgyök (''radix liguae''), felülről és oldalt a lágy szájpadnak a nyelvcsaptól ívben a nyelvgyökhöz és a garathoz futó, nyálkahártyával borított izmos ívei, (''arcus palatoglossus'' és ''arcus palatopharyngeus'') határolják. A két ív között van a szájpadmandulát (''tonsilla palatina'') befogadó árok (''fossa tonsillaris'').
25 ⟶ 24 sor:
== Fogak, szájpad, nyálmirigyek ==
A [[fog]]ak az állkapcsot mozgató izmok ''(rágóizmok)'' segítségével az étel megrágására, felőrlésére hivatottak. A szájüregben több [[nyál]]at és nyálkát kiválasztó [[mirigy]] található, ilyenek a fültőmirigy, az [[mirigy|állkapocs alatti mirigy]] és [[mirigy|nyelv alatti mirigy]] nyálmirigyek, illetve még rengeteg a szájüreg falazatában található parányi mirigy. A szájüreg felső fala a [[szájpad]]. A felső fogív által közrezárt csontos alappal rendelkező részt a fogínyhez hasonló szerkezetű, többrétegű el nem szarusodó laphám fedi, és ''kemény szájpad''nak nevezzük. A közepén kemény nyálkahártya redők találhatóak, melyek segítségével a csecsemő megtartja a mellbimbót. A kemény szájpad hátrafelé a ''lágy szájpad''dal folytatódik. Ez egy izmokból felépülő mozgatható lebeny, mely nyeléskor és a legtöbb [[hang]] képzésénél elzárja az orrgaratot, tehát a levegő útját. Felső részét [[nyálkahártya|orrnyálkahártya]] alsó részét [[nyálkahártya|szájnyálkahártya]] fedi. Közepén lóg a nyelvcsap.
 
== A szájüreg és a nyelv ==
A tulajdonképpeni szájüreg alsó részen pedig a [[nyelv (testrész)|nyelv]] ''(lingua)'' található, amely alulról és hátulról mintegy benyomul a szájüregbe. Jellemző alakú képzódmény, amelynek állományát kívülről besugárzó és belső, sajátosan egymásra merőlegesen elhelyezkedő harántcsikolt izomtömeg alkotja. Nyelvháti felszínén szemölcsök vannak, amelyek nagy részének szerepe mechanikai. Ezekkel tudja a nyelv [[rágás]] közben a táplálékot a fogak közé terelni, a falatot összeállítani és nyeléshez a torokszoroshoz továbbítani. A szemölcsök másik részének hámjában ízlelőbimbók vannak. Ez teszi a nyelvet az ízérzés szervévé. A nyelv izmainak mozgató idege a nyelvalatti ideg [XII.], általános érző idege a háromosztatú ideg harmadik ágának egyik főága ''(nervus lingualis)'' [V./3/1], elülső kétharmadának ízérző idege az arcideg ''(nervus facialis)'' [VII.], hátsó harmadának a nyelv-garat ideg ''(nervus glossopharyngeus)'' [IX.]. A nyelvnek a rágáson és falatképzésen kívül alapvető szerepe van a beszédben, bizonyos gúnyos mimikai gesztusokban, gyermekeknél a fogsor helyes fejlődésének biztosításában.
32. sor:
=== Betegségek ===
A szájüregben található képletek sokfélesége miatt a [[betegség]]ek is igen sokfélék lehetnek. Ugyanakkor a tápcsatorna többi részeinek az elváltozásai járhatnak szájüregi tünetekkel. A leggyakoribb elváltozás a [[fogszuvasodás]] és ennek következményei: fogbél gyulladása ''(pulpitis)'' és a gyökércsúcsnál található [[fogágy]] ''(periapikális parodontitis)'' és [[csont]] gyulladása). A nyálkahártya gyulladás is többféle lehet a különféle nyálkahártya típusok miatt. Így beszélünk: a fogínygyulladás ''(gingivitis)'' és a nyelv speciális nyálkahártyájának a gyulladása ''(glossitis)'', ilyen például a [[candida albicans|candidosis]]), az összes többi nyálkahártya gyulladása ''(stomatitis)''. A szájüregi [[daganat]]ok a fog kemény szövetein kívül bármilyen szövetből kialakulhatnak.
 
{{portál|orvostudomány|i }}
 
== Források ==
 
* Donáth Tibor: Anatómiai Nevek (Medicina Kiadó 2005) ISBN 963-243-178-7
* Henry Gray: Anatomy of the Human Body (Bartleby.com; Great Books Online)
71 ⟶ 68 sor:
{{Az ember külső testrészei}}
{{fej}}
 
{{portál|orvostudomány|i }}
 
{{DEFAULTSORT:Szaju~reg}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szájüreg