„Belga törzsek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
RedBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: eo:Belgoj
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Összetett égtájak kötőjelmentesítése és kisbetűsítése kézi ellenőrzéssel. A délkelet, északnyugat stb. egy szóba írandó!
59. sor:
A Belgae áthajóztak a La Manche csatornán, amiről Caesar is említést tesz.<ref>Julius Caesar, ''Commentarii de Bello Gallico'' [[s:Commentaries on the Gallic War/Book 2#4|2.4]], [[s:Commentaries on the Gallic War/Book 5#12|5.2]]</ref> Eszerint előbb csak rablóportyára indultak, majd később letelepedtek a szigeten.
 
Az [[Ambiani]] törzs által használt nagyszámú, az i. e. 2. szd-ból származó pénzérmét tártak fel Dél-Angliában. Caesar hódításai után nem sokkal a [[Suessiones]] törzs egyik fejedelme, [[Diviciacus (Suessiones)|Diviciacus]], nemcsak a Belgae egyik legnagyobb hatalmú uralkodója lett, hanem hatalma kiterjed Anglia egy részére is. Az [[Atrebates]] törzshöz tartozó [[Commius]], Caesar korábbi szövetségese, Angliába menekült, miután részt vett Vercingetorix felkelésében és vagy csatlakozott, vagy megalapította saját törzsének angliai csoportját. Britannia római hódításának idejére számos dél-keletdélkelet-angliai törzs vagy a Belgae-től származott vagy pedig Belgae származású uralkodói voltak. A [[Britannia (provincia)|Britannia római provincia]] későbbi közigazgatási egységei ''([[civitas]])'' egy a Belgae nevet viselte, és ide tartozott Magnus Portus ([[Portsmouth]]) valamint Venta Belgarum ([[Winchester, Hampshire|Winchester]] városa.<ref>[[Sheppard Frere]], ''Britannia: a History of Roman Britain'', third edition, Pimlico, 1987; John Creighton, ''Coins and power in Late Iron Age Britain'', Cambridge University Press, 2000</ref>
 
Elképzelhető, hogy a Belgae egy része Írországba menekült és ott települt le, amely a történelmi [[Builg]] és a legendákban szereplő [[Fir Bolg]] támasz alá.<ref>[[T. F. O'Rahilly]] (1946), ''Early Irish History and Mythology'', Dublin Institute for Advanced Studies, 1946</ref>