„Magyarországi Tanácsköztársaság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
38. sor:
{{Kommunizmus Magyarországon}}
=== Előzményei, kikiáltása ===
Az [[őszirózsás forradalom]] kormánya és [[Károlyi Mihály]] nem volt könnyű helyzetben [[1919]] márciusában. Egyfelől [[Damoklész]] kardjaként lebegett a fejük fölött az [[I. világháború]]ból vesztesként kikerült Magyarország békeszerződéseinek megkötése, mely nem sok jóval kecsegtetett. Másfelől az ország határait fenyegette nem csak a franciák béketerve, de Dél-Magyarország francia és szerb megszállása is. Nem utolsó sorban pedig a háborúból éppen csak kilábalt országban Károlyiék politikai támogatottsága sem volt stabil: az [[1918]]-ban megalapított [[Kommunisták Magyarországi Pártja]], és vezetőjük, [[Kun Béla]] szociális ígéretekkel állította maga mellé a nincstelen tömegeket. [[március 20.|Március 20-án]] a kormány megkapta a békeszerződés döntésének dokumentumait (az átadó francia [[Fernand Vix|Vix alezredes]] neve alapján [[Vix-jegyzék]]nek nevezett iratot), mely a román csapatok előrenyomulását és egy dél-magyarországi semleges zóna kialakítását irányozta elő. A feltételeket elfogadhatatlannak ítélték, de világos, reális, kidolgozott tervről ennek elhárítására - nem tudunk. Ezért új [[Magyar kormány|kormány]] alakítását tervezték a kommunisták bevonásával. A szocialista kormány megalakítása érdekében tárgyalásokat kezdtek a kommunistákkal a szociáldemokrata és kommunista pártok egyesüléséről. Délután tartotta utolsó ülését a [[Berinkey-kormány]], melyen – tévesen – úgy értesültek, hogy a szocialista kormány megalakulhat. Addigra azonban [[Landler Jenő]] megegyezett Kun Béláékkal a [[proletárdiktatúra]] bevezetéséről. Este, miközben Károlyi az új szocialista kormány kinevezésére várt, az ő tudta nélkül elterjedt a híre – és másnap reggel a sajtó így közölte – hogy a kormány és ő maga is önként lemondott, a hatalmat pedig a „[[proletariátus]]nak” adta át. Károlyi a történteket tudomásul vette, és visszavonult. [[március 21.|Március 21-én]] [[Garbai Sándor]] szociáldemokrata és Kun Béla kommunista vezetők kikiáltották a [[Tanácsköztársaság]]ot. Károlyi Mihály proklamációval fordult a magyar néphez ezen a napon:
::"A kormány lemondott. Azok, akik eddig is a nép akaratából és a magyar proletárság támogatásával kormányoztak belátták, hogy a viszonyok kényszerítő ereje új irányt parancsol. A termelés rendjét csak úgy lehet biztosítani, ha a hatalmat a proletariátus veszi a kezébe. A fenyegető termelési anarchia mellett a külpolitikai helyzet is válságos. A párizsi békekonferencia titokban úgy döntött, hogy Magyarországnak csaknem az egész területét katonailag megszállja. Az antant misszió kijelentette,hogy a demarkációs vonalat ezentúl politikai határnak tekintik. Az ország további megszállásának nyilvánvaló célja, hogy Magyarországot felvonulási és hadműveleti területté tegyék a román határon harcoló szovjethadsereg ellen. A mitőlünk elrabolt terület pedig zsoldja lenne azoknak a román csapatoknak, amelyekkel az orosz-szovjet hadsereget akarják leverni. Én, mint a magyar népköztársaság ideglenes elnöke, párizsi konferenciának ezzel a határozatával szemben a világ proletariátusához fordulok igazságért és segítségért, lemondok és átadom a hatalmat Magyarország népi proletáriátusának."<ref>Károlyi Mihály proklamációja Magyarország népéhez! 1919. március 21.</ref>
=== A politikai helyzet ===
| |||