„2020. évi nyári olimpiai játékok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
61. sor:
Japán kétszer is rendezett téli olimpiát: az [[1998. évi téli olimpiai játékok]]at [[Nagano|Naganóban]] tartották, míg [[Szapporo]] rendezte az [[1972. évi téli olimpiai játékok]]at. Japán – Dél-Koreával együtt – rendezte meg a [[2002-es labdarúgó-világbajnokság]]ot; a döntőre a Tokió melletti [[Jokohama]] stadionjában került sor. Japán rendezi a [[2019-es rögbivilágkupa|2019-es rögbivilágkupát]], a torna két legfontosabb helyszíne a [[Nagy Tokió agglomeráció]]ban lesz.
==== {{zászló|Magyarország}} [[Budapest]], [[Magyarország]] ====
5000 milliárdba kerülne a 2020-as budapesti olimpia – hangzott el tegnap a Magyar Urbanisztikai Társaság vitaestjén. A koncepció a világörökség részét képező Duna-völgyére építene. Csepel lenne a központi helyszín, emellett a Duna-szigetek és Zugló kapna szerepet. Most készítik elő az olimpiai törvényt, a városfejlesztési terveket ki kell dolgozni, 2011-ig be kell adni a pályázatot.
5000 milliárd forintba kerülne az olimpia, ha 2020-ban Budapesten rendeznék – mondta bevezetőjében Beleznay Éva, fővárosi főépítész a Magyar Urbanisztikai Társaság vitarendezvényén. De egyelőre egyetlen sportlétesítményünk sem alkalmas ekkora világverseny befogadására. Mindenképpen szükség lenne 1 központi stadion, 4 labdarúgó stadion, 11 fedett csarnok és 16 speciális sportlétesítmény megépítésére. A nagyobb olimpiai beruházások körébe tartozik még az olimpiai résztvevők, illetve a médiamunkások elhelyezésére egy 16 000 fős olimpiai és egy 17 000 fős médiafalu létesítése – tette hozzá a főépítész asszony. De nemcsak létesítmények nincsenek, az infrastruktúra is fejletlen egyelőre. Hiányzik 300 km autópálya, 400 km egyéb gyorsforgalmi út, 25 km metró, illetve gyorsvasút, 61 km városi főút, 3 új közúti híd, valamint 1350 km vasútvonal rekonstrukciója is szükséges.
Miért a Belvárosban lenne az olimpia?
Demszky Gábor főpolgármester által decemberben a Közgyűlés elé terjesztett hatásvizsgálati anyag azt mondja: „nem megoldás a város szélén épülő olimpiai centrum, mert a városnak a területi terjeszkedés nem célja, sokkal inkább alulhasznosított belső területeinek felértékelésére kell törekednie. Vagyis a helyszínek megválasztásának egybe kell esnie a városfejlesztés céljaival, térszerkezetének alakulásával.” A Főváros készülő Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) számol az olimpiai projekttérségekkel. Ha nem mi rendeznénk a játékokat, a megújult infrastruktúra akkor is nagy fejlődést eredményezhet, hiszen közlekedési infrastruktúránk ma még elmaradottabb a nyugati országokénál. A távolsági közlekedés legnagyobb hiányosságait a gyorsforgalmi úthálózat fejletlensége és a vasúti közlekedés minőségének elégtelensége jelentik. A városi közlekedés fő hiányosságait az alulfejlett közúthálózat, a hiányos parkolókapacitás és a tömegközlekedés alacsony minősége okozzák. Alföldi György szerint a közlekedésfejlesztés prioritása a kötöttpályás hálózat fejlesztése kell, hogy legyen. Az olimpia idején 400-500 ezer plusz emberrel számolnak, akik főként a belső területeken utaznának. Végezetül a vitaest egy optimista hozzászólója, dr. Baranyai Ákos, a BOM főtitkára azt mondta, 2017-2020 között a magánszektor óriási erőket fog megmozgatni, hiszen egybeesik majd az ország és a befektetők érdeke
=== Kiesett pályázatok ===
| |||