Főmenü megnyitása

Módosítások

A legtöbb molekuláris folyamatot a 20. században kutatták ki. Paul Owren (1905–1990) felfedezte a proaccelerin szerepét, és V-ös számmal jelölte. A teljes aminosavsorrendet 1987-ben Jenny és társai hozta nyilvánosságra.<ref>{{cite journal|author=Jenny RJ, Pittman DD, Toole JJ, Kriz RW, Aldape RA, Hewick RM, Kaufman RJ, Mann KG.|title= Complete cDNA and derived amino acid sequence of human factor V.|journal= Proc Natl Acad Sci U S A.|year= 1987 (84)|pages=4846–50| PMID =3110773|url=http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC305202/}}</ref> Owren már sejtette, hogy ez a tényező accelerint hoz létre, amit VI-os számmal jelölt. Később kiderült, hogy az V-ös faktor ennek az inaktív előanyaga, ezért jelölik a VI-os faktort Va-val.
 
Sok szükséges tényezőt az 1950-es években fedeztek fel, és neveztek el azokról a betegekről, akikből hiányzott. A [[Christmas-faktor|IX-es faktort]] például 1952-ben fedezték fel a B típusú hemofíliában szenvedő fiatal [[Stephen Christmas]]<ref>{{cite web|url=http://rarediseases.about.com/cs/hemophilia/a/122100.htm|title=Christmas faktor kapcsán|language=angol}}</ref>, így ezt a tényezőt Christmas-faktornak hívják.<ref>{{cite journal|author=R. A. Biggs, A. S. Douglas, R. G. MacFarlane, J. V. Dacie, W. R. Pittney, C. Merskey and J. R. O’Brien|title=
Christmas disease, a condition previously mistaken for haemophilia|journal=
British Medical Journal, London|year= 1952|pages= 1378-1382|language=angol|url=http://www.whonamedit.com/synd.cfm/2322.html}}</ref> Csak újabban ismerték fel, hogy a belső útnak igazából nincs is fiziológiai szerepe.<ref>{{cite web|url=http://www.werlhof-institut.de/Forschung/Physiologie%20der%20Gerinnung.htm |publisher=Werlhof-Institut|title= Physiologie der Gerinnung - A véralvadás élettana|language=német}}</ref>
26 915

szerkesztés