„Szabó Ferenc (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

→‎Élete, munkássága: részleges átirás
a (Bot: következő hozzáadása: eo:Ferenc Szabó)
(→‎Élete, munkássága: részleges átirás)
1922-ben bekapcsolódott a [[munkásmozgalom]]ba, 1925-től közreműködött a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|Szociáldemokrata Párt]] kulturális rendezvényeinek szervezésében. 1926-ban alapító tagja volt a Modern Magyar Muzsikusok Szabad Egyesületének ([[Kadosa Pál]], Szelényi István és Kelen Hugó társaságában). 1928-tól munkáskórusokat vezetett. 1927-től illegális kommunista pártmunkát végzett, majd 1931-ben [[Sallai Imre]] futáraként [[Berlin]]be utazott, az emigráns magyar írók és újságírók körében végzett szervező munkát. Innen emigrált 1932 áprilisában [[Moszkva|Moszkvába]], ahol elvégezte a hároméves pártegyetemet. 1938-tól a szovjet zeneszerző egyesület nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályát vezette. A [[második világháború]] kitörését követően önként belépett a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadseregbe]], majd főhadnagyi rangban vett részt a budapesti harcokban is.
 
A főváros felszabadulása után rövid ideig a Vörös Hadsereg lapjának, az ''Új Szó''nak volt a munkatársa. 1945 őszén kinevezték a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszékvezető tanárává. 1950-től a Magyar Zeneművészek Szövetségének elnöke, majd 1951-től hét évig országgyűlési képviselő volt, 1954-ben az [[Magyar Dolgozók Pártja]] Központi Vezetősége tagja lett. 1958-tól ésa 1967Zeneakadémia igazgatója volt. Sok közöttnagyhírű, tisztázatlanereje okúteljében nyugdíjazásáiglévő tanárt nyugdíjazott pusztán a Zeneakadémiakora igazgatójamiatt; voltaz ideológiai tantárgyakat túlerőltette a művészképzés rovására, veszélyeztetve az intézmény hírnevét; tevékenysége már a művelődéspolitikai vezetésnek is kínossá vált, ezért 1967-ben nyugdíjazták. Ezután egészsége rohamosan hanyatlott. Utolsó két évében csak töredékben maradt operáján dolgozott.
 
Szabó Ferenc zenéje egyszerű, világos formákból áll. Tematikus világa a magyar népdal szelleméből fakad, harmóniavilága tonális, a kodályi stílusból ered. Pályafutása elején főleg kamaraműveket írt, filmzenéket hangszerelt ''([[Meseautó (film, 1934)|Meseautó]]'', ''[[Hyppolit, a lakáj]])''. Az 1930-as évek elejétől kórusfeldolgozásokat is komponált, például a ''Munkát! Kenyeret!'' című dalt. 1931-ben [[London]]ban, nagy sikerrel mutatták be egy zenei ünnepélyen a [[Petőfi Sándor]] versére készült ''Farkasok dala'' című művét, de más kórusművei, dalai is ismertté váltak [[Európa|Európában]]. Főleg kórusműveket, kamaraműveket, szviteket, zongoradarabokat írt, de komponált filmzenéket is ''([[Lúdas Matyi (film, 1949)|Lúdas Matyi]]'', ''[[Föltámadott a tenger]])''. ''Légy jó mindhalálig'' című operáját maga már nem tudta befejezni, [[Borgulya András]] végezte el rajta a végső simításokat. 1969. november 4-én hunyt el Budapesten.