„Máramaros vármegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
30. sor:
==Történelem==
Máramaros vármegye nevét [[
A telepítő [[kenéz]]ek máramarosi első okleveles említése [[1326]]-ból való; mikor Sztan fia Szanisló, más néven Barcán, a nemes Petrovay és rokon családok őse megkapta az [[Iza völgye|Iza völgyében]] fekvő Szurdokot a belőle kivált Barcánfalvával, és vlach telepítésbe kezdett (Gy 4: 118).
[[1334]][[1335]]-ben volt a [[vlachok]] legnagyobb beköltözése: Mikola fia [[Bogdán vajda]] népével [[Szerbia]] felől háromnegyed éven át költözött be. Beköltözése szemmel tartására a király Jánki László kalocsai érseket, [[Érsomlyó]] ([[Versec]]) és [[Krassófő]] urát rendelte ki. Bogdán vajda és népe beköltözésének részletei homályban vannak ... csak eredménye ismeretes: az [[Erdély]] körüli térség benépesülése újabb vlach tömegekkel. Bogdán elől az előtte Máramarosba költözött [[Drágos vajda]] kimenekülni kényszerült a [[Kárpátok]]on túli, [[tatárok]] által elpusztított [[moldova]]i oldalra, mert máramarosi falvait az új jövevény elfoglalta és felégette, s központját elődje egyik lakhelyén, az [[Iza]] felső szakaszán, [[Konyha (település)|Konyha]] faluban rendezte be.
A nemesi vármegye [[14. század]] végén jött létre. A [[16. század|16]]–[[17. század]]ban a [[Partium]] része.
Máramaros vármegye járásai: 1. Huszti, 2. Izavölgyi (szh: Dragomérfalva), 3. Ökörmezői, 4. Szigeti, 5. Taracvízi, 6. Técsői, 7. Tiszavölgyi (Nagybocskó), 8. Visói járás (Felsővisó) voltak. Területe 1910-ben 9716 km²,
[[1919]]-ban a vármegye déli része (3568 km²) a megyeszékhellyel [[Románia]] területéhez került, északi része [[Csehszlovákia]] birtoka lett.
A [[II. világháború]] idején két részletben teljes területe visszakerült [[Magyarország]]hoz, az [[1939]]-ben visszacsatolt kárpátaljai részen a Kárpátaljai Kormányzói Biztosság [[Máramarosi közigazgatási kirendeltség]]e alakult meg [[Huszt]] székhellyel, míg maga a vármegye a Romániától [[1940]]-ben visszakerült részen alakult újjá (4009 km²). A vármegyét új alakjában kibővítették néhány kárpátaljai román- ill. magyarlakta községgel ([[Aknaszlatina]], [[Alsóapsa]], [[Középapsa]], [[Técső]], [[Tiszafejéregyház]], [[Visk]]), viszont [[Lonka]] eddig Romániához tartozó részét a Kormányzói Biztossághoz csatolták. A világháború után [[Kárpátalja]] a [[Szovjetunió]], azon belül [[Ukrajna]] része lett. A déli részen helyreállt Románia birtokviszonya, és története [[Máramaros megye]]ként, ill. 1952-1968 között ''Máramaros tartomány'' néven folytatódik.
==Lakosság==
83 ⟶ 91 sor:
== Források ==
* {{források}}
* {{Tekintő}}
* [[Györffy György]]: Máramarosvármegye (4: 118)
==Külső hivatkozások==
*[http://lazarus.elte.hu/hun/maps/1910/maramar.jpg Máramaros vármegye térképe], 1912
| |||