„Bokszerlázadás” változatai közötti eltérés

| kép = CaptureTianjinBoxer Rebellion.jpg

| területváltozások = [[tiencsini koncessziós zóna|{{kínai|tianjini koncessziós zóna|tiencsini koncessziós zóna}}]] növekedése

| támadó = {{zászló|Japán}} [[Japán Birodalom|Japán]],<br /> {{Német Birodalom}},<br /> {{zászló|orosz}} [[Orosz Birodalom]],<br /> {{Egyesült Királyság}},<br /> {{Egyesült Államok}},<br /> {{Osztrák–Magyar Monarchia}},<br /> [[Fájl:Flag of Italy (1861-1946) crowned.svg|24px]] [[Olaszország]]

| védekező = {{Csing-dinasztia}},<br />[[Fájl:Yihetuan flag.png|22px]] Igazságot és Békét Teremtő Ököl

| parancsnok2 = {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Ce-hszi kínai császárné|{{kínai|Cixi császárné|Ce-hszi császárné}}]],<br/> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Jüan Si-kaj|{{kínai|Yuan Shikai|Jüan Si-kaj}}]],<br/> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Nie Si-cseng|{{kínai|Nie Shicheng|Nie Si-cseng}}]] †,<br/> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Zsung-lu|{{kínai|Ronglu|Zsung-lu}}]],<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Tung Fu-hsziang|{{kínai|Dong Fuxiang|Tung Fu-hsziang}}]],<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Ma Fu-lu]] †,<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Ma Fu-hsziang|{{kínai|Ma Fuxiang|Ma Fu-hsziang}}]],<br />[[Fájl:Yihetuan flag.png|22px]] [[Cao Fut-ien|{{kínai|Cao Futian|Cao Fu-tien}}]]

| haderő1 = {{szám|50255}} expedíciós katona<br />{{zászló|orosz}} {{szám|100000}} katona [[Mandzsúria|Mandzsúriában]]

| haderő2 = {{zászló|Csing-dinasztia}} {{szám|70000}} császári katona,<br />[[Fájl:Yihetuan flag.png|22px]] {{szám|100000}}–{{szám|300000}} bokszer

| veszteségek1 = {{szám|25001000}} katona,<ref>Singer, Joel David, The Wages of War. 1816-1965 (1972)</ref><br /> {{szám|526}} külföldi

| veszteségek2 = {{szám|20000}} császári katona,<ref>Singer, Joel David, The Wages of War. 1816-1965 (1972)</ref><br /> legalábbismeretlen {{szám|18952}}számú civilbokszer

| veszteségek3 = sok ezer [[kereszténység Kínában|kínai keresztény]]

AzA első'''bokszerlázadás''' vagy '''bokszerfelkelés''' egy felkelés volt [[Kína|Kínában]] 1900-ban, a külföldiek egyre erősödő hatalma és a terjedő [[kereszténység]] ellen. Az [[első ópiumháború]]ig Kína elzárkózási politikát folytatott, [[1842]]-től azonban már nem volt lehetőségük az [[európa]]iak kizárására. A következő évtizedekben a külföldiek jelentős hatalomhoz jutottak az országban; a gazdasági hasznot kivitték, ópiumot hoztak az országba, a helyi vallást és tradíciókat pedig nem tisztelték és egy sor [[egyenlőtlen szerződés]]t kényszerítettek az egyre gyengülő [[Csing-dinasztia|{{kínai|Qing|Csing}}-dinasztiára]].

A növekvő feszültségek hatására 1900. [[május 18.|május 18]]-án robbant ki a bokszerlázadás egyszerre több tartományban. A megmozdulást a kínai császár özvegye, az ország tényleges uralkodója is támogatta. A felkelők tönkretették a vasútvonalakat és [[távíró]]vonalakat, megöltek több mint 3000 [[Kereszténység|keresztényt]], és minden külföldi fejére vérdíjat tűztek ki.

Az [[angolok]] eleinte sikertelenül próbálták megfékezni a felkelést, és magas rangú kínai politikusok tiltakozása is visszhang nélkül maradt. A követségi dolgozók meggyilkolása nyomán azonban az európai hatalmak – [[AngliaEgyesült Királyság|Nagy-Britannia]], [[Olaszország]], [[Németország]], [[Oroszország]], az [[Osztrák–Magyar Monarchia]], [[Franciaország]] –, valamint [[Japán Birodalom|Japán]] csapatokat küldtek Kínába. A felkelők egyik központját, [[Tiencsin|{{kínai|Tianjin|Tiencsin}}t]]t [[július 13.|július 13-án]] vették be, amikor a lázadók a diplomatanegyed megtámadására készültek. A császárnénak végül menekülnie kellett a közeli fővárosból, a külföldi csapatok pedig három napig fosztogattak [[Peking]]ben. A felkelést augusztus végére verték le végleg.

== HivatkozásokJegyzetek ==