„Reviczky Károly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
6. sor:
==Háfiz fordítása==
[[Csokonai Vitéz Mihály]] hallomásból tudott Reviczky nagy munkájáról, s mielőtt íráshoz fogott volna, mindenképpen szerette volna megszerezni a debreceni köz- és magánkönyvtárakban meglevő egyéb anyag mellé - tudván, hogy ez a legfontosabb: "''Hafiznak Életét gyűjtögetem most, ki a tenerumban legelső Napkeleti Poéta, de nem tudom, hol kaphatnék a 'Reviczky Speciemen Poesseos Pesicaet? A mi Bibliothecánkban nem találtatik.''" [[Csokonai]] e [[Kazinczy]]hoz írt levelében (1803. február 20.) a már akkor is sanyarú könyvbeszerzési viszonyok miatt más könyveket is kér "''hogy az Anakreoni és Persa poézisról való Értekezésemet annál tökéletesebbé tegyem. Az Anakreoni Daljaim elejébe akarom azt tenni.''" Reviczky munkáját azonban nem sikerült megszereznie sem [[Kazinczy]], sem más révén ("''se kölcsön nem kaphattam, sem pénzért, noha mind a Bétsy könyves és antikvárius boltokat összekerestettem''" - írta Kazinczynak 1804. január 14-én), és a magyar Kelet-kutatás nagy veszteségére a költőnek ezt a tervét sem sikerült megvalósítania. De [[Csokonai]] így is sokat tett a perzsa poézis megismertetéséért. Itt nem annyira ''Az ázsiai poézisről'' című alig több, mint fordításnak tekinthető értekezése, hanem érett költészetének perzsa elemeire, amelyek mind képileg, mind tematikailag, mind stilárisan igen mélyrehatóak voltak. Így az ''Egy tulipánhoz'' c. versét (erre már [[József Attila]] fölfigyelt, majd [[Nemes Nagy Ágnes]] és [[Képes Géza]] bizonyították) keleti versmértékben, mégpedig ramalban írta, és kedvenc keleti költőjéhez szól egyik legszebb verse, a ''Háfiz sírhalma'' - szintén arab-perzsa versmértékben, a mudári'ban, amely két anakreoni sor összekapcsolása.
Revizky Károly teljesítményét a későbbiekben oly híresé vált W. Jonesnak tulajdonítják, akit pedig fiatalabb barátjaként úgyszólván Reviczky vezetett be a perzsa költészetbe. Elmondható, hogy [[Háfiz]]t igazán Reviczky fedezte fel Európa számára, a [[Csokonai]] által oly keresett munkájában Háfiz első 16 ghazalját adta ki 1771-ben és fordította (versben és prózai parafrázisban is) latinra elegánsan, pontosan, költőien, s látta el - a 16. században élt Szúdí török nyelvű kommentárja alapján - lenyűgöző filológiai és irodalmi tudásról árulkodó magyarázatokkal, s írt hozzá egy 48 oldalas Prooemiumot, amelyben a perzsa irodalom érzékletes és szakszerű bevezetését adta. Teljesítménye páratlan volt a maga nemében egész Európában. Az európai Háfiz-recepció ezzel a csodálatra méltó teljesítménnyel vete kezdetét. A mű olyan sikeres volt annak idején, hogy először John Richardson angolra fordította (''A Specimen of Persian Poetry or Odes of Hafez with English Translation and Paraphrase chiefly from the Specimen Poeseos Persicae of Baron Reviczky'', [[London]] 1774, 1802), majd németül is megjelent Johann Friedel fordításában (''Fragmente über Litteraturgeschichte der Persen nach dem Lateinischen des Baron Rewitzky von Rewisnie'', [[Kais]], Kön. Gesandten in [[Berlin]], [[Wien]], 1783).<ref name="test">Iranian Studies in Austria, in Encyclopaedia Iranica</ref>
===Utóélete===
| |||