„Etnobiznisz” változatai közötti eltérés

Az '''etnobiznisz''' (''a [[görög nyelv|görög]] ''εθνος, ethnosz'' „nép”[ethnosz] (am. nép), illetve az ''[[angol nyelv|angol]] ''business; „üzlet”'' (am. üzlet) szavak összevonásából) szóval azt a jelenséget jelöli a magyar köznyelv, amikor nem nemzetiségi[[nemzetiség]]i, vagy nem az adott nemzetiséghez kötődő személyek pénzügyi[[pénz]]beli vagy más [[társadalom|társadalmi]] haszonszerzés érdekében az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat és ilyen minőségükben közéleti tisztségek megszerzésére törekednek.

Az [[Országgyűlés]] [[1993]]-ban döntött a [[Magyarország nemzetiségei|magyarországi nemzetiségek]] önkormányzatiságát megtestesítő települési és országos kisebbségi önkormányzatok létrehozásáról. Az [[1998]]-ban megalakuló országos kisebbségi önkormányzatok egy része már szembesült azzal, hogy a megválasztott települési kisebbségi önkormányzatok egy része semmiféle aktivitást nem fejt ki, az azokban megválasztott képviselők pedig nem csak a nyelvet nem beszélik, de sem felmenőik, sem vallásuk révén nem kötődnek az adott kisebbséghez. [[1998]]-ban az országos román önkormányzat alapító ülését többször is meg kellett ismételni, mert a meg nem jelent fantomönkormányzatok száma meghaladta a megjelent valódi önkormányzatok számát.<ref>{{cite web| url = http://www.origo.hu/itthon/20020808nemkivedheto.html| title = Jogilag támadhatatlan az etnobiznisz| accessdate = 2011-01-14| date = 2002-08-08| publisher = ORIGO| language = magyar}}</ref> Egy becslés szerint az [[1998]]-ban megválasztott román képviselők majd' fele nem tartozott a [[románok|román]] etnikumhoz.<ref>Boka Tibor: Az 1998-99-es kisebbségi önkormányzati választások egyes tapasztalatairól.

In Convieþuirea. Együttélés, 1999, 2-3, 96-100. o.</ref> [[2002]]-re már a [[Magyarországi szlovákok|szlovák]], [[Magyarországi románok|román]] és az [[Magyarországi örmények|örmény]] közösség is jelezte, hogy olyan településeken tettek kísérletet önkormányzat megalapítására, ahol nemcsak nem volt honos az adott kisebbség, de az alig egy évvel korábban lezárult [[népszámlálás]] sem mutatott ki kisebbségeket.<ref>{{cite web| url = http://www.mno.hu/portal/97173| title = Vizsgálat az „etnobiznisz" ügyében| accessdate = 2011-01-14| author =Tar Zsuzsanna | date = 2002-08-16| publisher = Magyar Nemzet| language = magyar}}</ref><ref>{{cite web| url = http://www.pilisvorosvar.hu/vorosvariujsag/2002/szeptember/3.htm| title = Etnobiznisz Vörösváron| accessdate = 2011-01-14| author =Szauter Rudolf| year = 2002| publisher =Vörösvári Újság | language = magyar}}</ref><ref name="NSZ20020909">{{cite web| url = http://www.nol.hu/archivum/archiv-81886| title = Kisebbségi választások: "furcsa jelenségek"| accessdate = 2011-01-14| author =Schmidt Gábor| date = 2002-09-09| publisher = Népszabadság| language = magyar}}</ref>

FileFájl:Magyarország Települési román kisebbségi önkormányzati választás 1994.png|Román kisebbségi választás 1994-ben...

FileFájl:Magyarország Települési román kisebbségi önkormányzati választás 2010.png|...majd 2010-ben

fileFájl:Magyarország Kisebbségi önkormányzati testületek 1994-2010.png|A kisebbségi önkormányzatok száma 1994-2010

A 2002-ben több botrányos eset miatt is az országos figyelem középpontjába került a választás rendszere. [[Lányi Zsolt]] korábbi [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|kisgazda]] országgyűlési képviselőt és [[Alexa KárolytKároly]]t, az [[Magyar Távirati Iroda|MTI]] korábbi igazgatóját a [[Budapest]] [[Budapest V. kerülete|V. kerületi]] örmény önkormányzat tagjaivá választották, míg [[Jászladány]]ban a helyi iskola működtetése ügyében a romákkal konfliktusba keveredő magyarok választották meg saját jelöltjeiket a cigány önkormányzatba.<ref>{{cite web| url = http://www.origo.hu/itthon/20021021lanyi.html| title = Lányi Zsolt örmény kisebbségi képviselő lett| accessdate = 2011-01-14| date = 2002-10-21 | publisher = ORIGO| language = magyar}}</ref><ref>{{cite web| url = http://www.jogiforum.hu/hirek/23759| title =„Etnobiznisz” - Vizsgálja a kisebbségi választást a szakombudsman| accessdate = 2011-01-14| author =MTI| authorlink = Magyar Távirati Iroda| date = 2010-09-13| publisher = Jogi Fórum| language = magyar}}</ref> Az Országgyűlés válaszul 2005-ben szigorította a települési kisebbségi önkormányzatok megválasztásának rendjét. Ekkortól kezdve a választáson csak azon személyek vehettek részt, akik előzetesen felvetették magukat a kisebbségi választói névjegyzékbe. A változtatás azonban nem hozta meg a várt eredményt, a 2006-os választások során a korábbinál is több nemzetiségi önkormányzat alakult. A kisebbségi jogok [[országgyűlési biztosabiztos]]a már a választások előtt éles kritikával illette a kialakult helyzetet.<ref>{{cite web| url = http://hirszerzo.hu/belfold/19960_vasarnap_veget_er_az_etnobiznisz_magyarorsz| title = Vasárnap véget ér az etnobiznisz Magyarországon?| accessdate = 2011-01-14| author =Papp László Tamás | date = 2006-09-28| publisher = Hírszerző| language = magyar}}</ref> 2010-re minden korábbinál kirívóbb esetekre derült fény. Az [[Országgyűlés]] is foglalkozott vele, hogy a Csereháton[[Cserehát]]on olyan személyek kezdeményezték az azon a vidéken csaknem ismeretlen nemzetiségek önkormányzatainak létrehozását, akik néhány évvel korábban még más kisebbségek képviseletében jutottak pozíciókhoz.<ref>{{cite web| url = http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/ismet-megelenkult-az-etnobiznisz.html| title = Ismét felpörgött az etnobiznisz?| accessdate = 2011-01-15| author =Joó Hajnalka| date = 2010-08-09| publisher = Magyar Rádió| language = magyar}}</ref><ref>{{cite web| url = http://www.nol.hu/belfold/20101026-a_szalonnai_etnobiznisz| title = A szalonnai etnobiznisz: ki a cigány, ki a román?| accessdate = 2011-01-15| author =Doros Judit| date = 2010-10-26| publisher = Népszabadság| language = magyar}}</ref>

Az etnobiznisz célja kettős. A főként Északkelet-Magyarország periférikus régióiban megszaporodó kisebbségi önkormányzatok célja az állam által a megalakult kisebbségi önkormányzatok számára nyújtott (2010-ben 700&nbsp;000 forintos) támogatás megszerzése, amely pályázati szerepvállalással tovább is növelhető. Ettől nagyobb összeghez juthatnak [[Budapest]] nemzetiségi önkormányzatai, amelyek a kerületektől kapnak plusz működési forrásokat. Az országos megyei és országos testületekbe beválasztott kisebbségi képviselők már tiszteletdíjhoz is jutnak. A települési kisebbségi önkormányzati testületekben betöltött pozíció semmilyen jövedelmet nem jelent a megválasztottak számára, a képviselői hely elsősorban az államtól felvett támogatások elköltésére gyakorolható befolyás, illetve a tisztséggel járó kapcsolati tőke miatt vonzó. 2002-ben az Országgyűlésből kiszoruló politikusok egy csoportja a kisebbségi képviselővé válással kísérelt meg valamennyit megőrizni közéleti befolyásából.<ref name="NSZ20020909" />

==ForrásokJegyzetek==

*{{cite web| url = http://www.kisebbsegivalasztasok.mtaki.hu/all_in_one/ratkai_arpad_kisebbsegi_onkorm_legitimaciohianya_regio_2000_3.pdf| title = A kisebbségi önkormányzatok legitimációhiánya| accessdate = 2011-01-14| author =Rátkai Árpád| format = PDF{{pdf}}| publisher = MTA Kissebségkutató Központja| language = magyar}}

[[Kategória:TársadalomA magyarországi kisebbségek története]]