„Csolnakosi-tó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új kép
37. sor:
A '''Csolnakosi-tó''' ({{ny-ro|Lacul Cinciș}}) egy [[mesterséges tó]] [[Románia|Romániában]], [[Vajdahunyad]]tól 6,5 kilométerre délre, a [[Ruszka-havas]] hegység keleti nyúlványai között.
 
[[Fájl:Prelucrare 3D pentru Cincis - Cerna si Lacul Cincis, Hunedoara.jpg|bélyegkép|balra|160px|3d kép a Csolnakosi-tó környékéről {{ro}}]]
A [[Cserna folyó (Hunyad megye)|Cserna]] [[folyó]] felduzzasztásával hozták létre [[1963]]–[[1964|64]]-ben. Létrehozásának elsődleges célja a vajdahunyadi vasmű vízellátásának biztosítása volt. A tervezett tó területén fekvő Csolnakos, Cserna, Királybánya, Ploszka, Bălana és Moara Ungurului települések lakosságát a tó északkeleti partján létrehozott [[Csolnakoscserna]] faluba költöztették. A [[Felsőtelek]]től délre épített, a talapzattól a koronaszintig 48 méter magas [[Gát (építészet)|duzzasztógát]]hoz 62 ezer m³ betont használtak fel. A tó vízszintje 27 méternyit is ingadozhat, alacsony vízállásnál láthatóvá válnak az elárasztott házak romjai. 1983-ban másfél megawattos erőművet építettek a duzzasztógáthoz. [[Vízhozam]]a a 250 m³/s-ot is elérheti.
 
A [[Cserna folyó (Hunyad megye)|Cserna]] [[folyó]] felduzzasztásával hozták létre [[1963]]–[[1964|64]]-ben. Létrehozásának elsődleges célja a vajdahunyadi vasmű vízellátásának biztosítása volt. A tervezett tó területén fekvő Csolnakos, Cserna, Királybánya, Ploszka, Bălana és Moara Ungurului települések lakosságát a tó északkeleti partján létrehozott [[Csolnakoscserna]] faluba költöztették. A [[Felsőtelek]]től délre épített, a talapzattól a koronaszintig 48 méter magas [[Gát (építészet)|duzzasztógát]]hoz 62 ezer m³ betont[[beton]]t használtak fel. A tó vízszintje 27 méternyit is ingadozhat, alacsony vízállásnál láthatóvá válnak az elárasztott házak romjai. 1983-ban másfél megawattos erőművet építettek a duzzasztógáthoz. [[Vízhozam]]a a 250 m³/s-ot is elérheti.
A tó meredek partja fölé az 1970-es évektől épültek a kempingek, vendéglátó helyek, az 1990-es évektől a magánvillák. A gáthoz közel kajak-kenu bázis létesült. Mára nemcsak a vajdahunyadiak, de az egész megye első számú pihenőhelyévé vált.
 
A tó meredek partja fölé az [[1970-es évektőlévek]]től épültek a kempingek, vendéglátó helyek, az 1990-es évektől a magánvillák. A gáthoz közel kajak-kenu bázis létesült. Mára nemcsak a vajdahunyadiak, de az egész megye első számú pihenőhelyévé vált.
 
Délnyugati csücskében, egy félszigeten állnak Királybánya 18. században épült [[Latin rítusú katolikus egyház|római katolikus]] templomának romjai.