„Külső-Somogy” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Formázandó |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
16. sor:
A plesztocénben, 1-2,4 milliótól 12000 ezer évig tartó időszakban, a közép-Dunántúlt és a Zalai-dombságot száraz térszíni lösz uralja. Ennek vastagsága a Mezőföldön és a Balatontól Délre 30-50 méter.
Felszínfejlődés
A pannoniai időszak előtti események
A Külső-Somogyi terület aljzatának földtani felépítése változó mélységű, délnyugat- északkeleti irányban pásztás elrendeződésű.
A karbon elejétől a perm közepéig (kb. 360-260 millió év) tartó időszakból észak-déli irányban Variszkuszi eredetű Dél-Balatoni kristályos vonulat található. A Variszkuszi orogenezishez tartozó északkelet-délnyugat csapásirányú ópaleozós kristályos palaköpennyel övezett gránitvonulat lesüllyedt, összetöredezett maradványai helyezkednek el a Külső-Somogy területe alatt. Ezek Proterozóos, Paleozóos polimetamorf kristályos képződmények. Két nagyobb és egy kisebb rögsor húzódik meg: a nagyobbak Buzsák-Karád-Nagyberény, és a D-i Inke-Igal-Németkér, a kisebb Kaposvár-Döbrököz vonalon. Az ezt követő korból származik a felső permi tabi dolomitformáció.
Mezozóos Somogyi mélyvonulat a krétában, valamint később a paleogén, majd a miocén korban a Közép- Magyarországi- főszerkezeti zóna és a Balaton- Darnó-vonal mentén ezek a pászták egymás mellé kerülnek.
A kárpáti- bádeni- szarmata emeletekre a tengeri üledékképződés és vulkanitok megjelenése volt a jellemző, ez az időszak a geomorfológiai inverzió kezdete, a terület süllyedni kezd és kísérő jelensége a vulkanizmus.
Pannóniai időszak
Alsó-pannóniai szakasz (12-9 millió éve)
A Balaton déli partján az alsó-pannóniai korú üledékek hiányoznak, tehát a terület szárazulat volt, vagy ha voltak is transzgressziós üledékek, azok lepusztultak. Délebbre talált alsó-pannóniai rétegsor nem különíthető el egyértelműen a felsőpannon rétegsortól.
A Pannon kor sajátossága nagy vastagságú agyagos- homokos üledékek képződése, ekkor általános és differenciált süllyedés a jellemző a Pannon- tenger ebben a süllyedékben helyezkedik el. A felszínen csak felső- pannon üledék található, ez is az csak a terület északi, meredek lejtőin, völgyvállakon.
Felső-pannóniai szakasz (9-5,4 millió éve)
A korszak transzgressziós üledékrétege az egész területen megtalálható, északkelet-délnyugat irányban erősen kivastagszik. A Mecsek felé haladva a réteg fokozatosan újra elvékonyodik. A Külső-somogy legnagyobb részén hosszabb idejű kiemelkedés és ezzel járó denudáció figyelhető meg, ami a rétegek közötti eróziós diszkordanciákban is megmutatkozik.
Pliocén (5,4-2,4 millió évig)
Pliocén kor jellegzetessége a keresztrétegzett homokréteg, amely meredek lejtőkön bukkan ki a felszínre. A Pannon- beltó ekkor visszahúzódott és helyén folyóvízi akkumuláció zajlott. A Pliocénban és Pleisztocénban (5,4 millió-12000 év) vörösagyag-takaró képződött a területen, ugyanakkor a területet észak- északnyugat dél- délkeleti törések érik, melyek kijelölik a vízfolyások pályáit.
. ábra Magyarország területének ősfolyamjai a Pliocénben (Pannon Enciklopédia, 1997)
Pleisztocén (2,4 millió év- 12000 év)
Az Alsó-pleisztocén végén, a középső-pleisztocén elején (1,8 millió éve, a Villányium és Biharium határán) 100- 150 m vastag kavicsos- homokos folyóvízi üledék rakódott le, az alig tagolt szárazulati térszín a völgyképződés kiindulási szintje, ez az időszak a völgyképződés kezdete. A terület erózió bázisa a Felső- Kapos- kalocsai süllyedék.
Természeti értékek
| |||