„Szlovéniai magyarok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
A '''szlovéniai magyarok''' vagy '''muravidéki magyarok''' az egyikét alkotják azon [[kisebbség|kényszerkisebbségeknek]], amelyek a [[trianoni békeszerződés]] következtében alakultak ki. Sorsuk azóta [[Jugoszlávia]], illetve [[1991]] óta [[Szlovénia]] államhoz köti őket, rokoni kapcsolataik, kulturális-nyelvi kötődésük és etnikai identitásuk azonban továbbra is erős szálakkal fűzi őket [[Magyarország]]hoz.
Zömükben [[Muravidék]] ''(Prekmurje)'' történelmi régióban élnek. Közigazgatásilag ez jelenleg a kissé nagyobb [[Pomurska]] szlovéniai régió része. A muravidéki magyarok két csoportra oszthatóak, az egyik az [[őrség]]i (az Őrség szlovéniai részét a magyarok által is használt helyi elnevezéssel Goricskónak – ''Goričko'' – is nevezik), a másik a [[Lendva]]-vidéki magyar tömb. Az előbbiek az [[
Magyarországon a közbeszéd és a sajtó is elég gyakran keveri a Muravidéket a Muraközzel, s a szlovéniai magyarokat muraközi magyaroknak hívja. Az effajta téves megnevezés gyakran sérti a muravidéki magyarokat, mivel a Muraköz és a Muravidék között óriási földrajzi különbség van.
31. sor:
A térség három ország – Jugoszlávia, Magyarország és Ausztria – perifériájává változott. Az [[Esterházy]]-birtokot nem az azt megművelő magyar cselédség, hanem a helyi, és az Olaszországhoz került területekről áttelepített szlovének között osztották fel, ellentéteket gerjesztve az őslakosok és a „kolonisták”, a magyarok és a szlovének között. Egy sor magyar falu szélén épültek új falurészek ([[Petesháza]], [[Hosszúfalu (Szlovénia)|Hosszúfalu]], [[Pince (település)|Pince]], [[Gyertyános]], [[Hídvég]], [[Kámaháza]]) a telepesek számára, sőt Benica-Benice néven egy önálló telepes falu jött létre. A föld és megélhetés nélkül maradtak körében pedig folytatódott a kivándorlás és a szezonmunka az USA, Németország és Franciaország felé. A regionális kapcsolatok megszakadtak: a muravidékiek többé nem járhattak át aratni a dunántúli nagybirtokokra; megszűnt a vasúti összeköttetés Muraszombat és Körmend, majd Lendva és [[Rédics]] között. 1923-tól Muraszombat új vasútvonalon – [[Ormož]]on át – kapcsolódott Mariborhoz.
A II. világháború idején a területet visszacsatolták Magyarországhoz ([[1941]]. [[április 16.|április 16]]-a és [[1945]]. [[április 3]]).<ref>[http://www.ms.sik.si/GonczLFelszab.htm Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás?]</ref> A magyar adminisztráció kiépítésekor, 1941-ben, sajátos módon, tízezrek vallották magukat szlovén-horvát anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek a Muravidéken és a Muraközben. A magyar hatóságok a telepesek és a megbízhatatlannak minősítettek közül több mint 600 személyt internáltak rövidebb-hosszabb időre a sárvári táborba.
=== A kommunizmus alatt ===
| |||