Wikipédia

„Apát” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
botok
156 650 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
[[Fájl:Apatnoi cimer.JPG|thumb|Az apátnői címer jelvényei]]
 
Az '''apát''' a katolikus egyház egyes [[szerzetesrend|férfiszerzetesrendjeinél]] a(monachusok, illetve reguláris kanonokok önálló házának ([[kolostor]]ának) legfőbb elöljárója, legalább részben önálló vezetőjejoghatósággal. Apátnak nevezték régebben azokat a szerzeteseket is, akik ugyan nem álltak kolostor élén, de nagy tiszteletnek örvendtek. Nem minden szerzetesrend főnöke veszi fel az apát címet, vannak [[prépost]]ok, [[perjel]]ek (priorok) is. Mivel azonban az apát cím régebbi, ezért rangban megelőzi a préposti vagy perjeli címet.
 
== A szó eredete és használata ==
10. sor:
 
[[Francia nyelv]]ű alakja az ''abbé'' szó, amely néha a magyarban is használatos.
 
== Az apát szerepe, feladata ==
A [[Nursiai Szent Benedek|benedeki]] [[regula]] szerint a szerzetesek életfogytiglanra választották atyjuknak az apátot. A közösségben az apát [[Krisztus]] helyettese, minden hatalom a kezében összpontosul, de döntés előtt meg kell kérdeznie tanácsosait. Az apát osztja ki a tisztségeket és megbízásokat. Mindenben felelős [[Isten]] előtt, de első kötelessége szerzeteseinek lelki irányítása.
 
Választását, jogi helyzetét, feladatait, hatáskörét az egyetemes egyházjog és a regula, illetve a rendi alkotmány (konstitúció) határozza meg.
 
Választását, illetve római kinevezését követően három hónapon belül meg kell kapnia az apáti áldást. Mivel hivatala a lelki atyaság intézménye, a választás a II. Vatikáni Zsinatig halálig szólt, azóta rendenként változik (3-9 év között).
 
== Különleges típusai ==
A kormányzói joghatóság és a vagyonkezelés szerint különböző típusai lehetnek:
* kormányzó apát
* nullius apát
* főapát
* prímás apát
* kommendációs apát
* címzetes apát.
Az apát kivételes esetekben püspöki jelvényeket is viselhet. Ezek az úgynevezett ''abbates mitrati''k. Ellentétben a [[püspök]]ök ''non mitrati''jával.
 
17 ⟶ 32 sor:
 
== Az apáti cím a magyar történelemben ==
 
[[Magyarország]]on szerzetesi és világi apátok is találhatóak voltak, amelyek lehetnek valóságosak vagy címzetesek. Az utóbbi megkülönböztetés eredete a [[mohácsi vész]] által okozott pusztításokra vezethető vissza. Akkoriban az egykori szerzetes apátságok vagyonát és javait a világi vezetők elrabolták, vagy visszaszálltak a koronára, valamint a háborúk költségeinek a biztosítására fordították.
 
Később az elfoglalt apátságok közül némelyeket visszaszolgáltattak, másokat [[alapítvány]]ok vagy [[iskola|iskolák]] részére adományoztak. Ezek a valóságos vagy birtokos apátok, ''abbates reales.'' De a legtöbb apátságot és azok javait az elfoglalók visszatartották. Így ezen apátságoknak csak a címe maradt fent, amelyet a püspök felterjesztésére [[káptalan]]beli vagy lelki pásztorkodássallelkipásztorkodással foglalkozó, esetleg tudományos pályán alkalmazott papoknak adományoztak. Ezen apátságoknak a valóságos apátokéval egyenlő méltóságuk volt, de joghatóságot nem jelentettek.
 
== Apáti jelvények ==
Viselete a liturgián kívül a lila szegélyű és lila gombokkal ellátott fekete reverendát, lila cingulussal (övvel). Liturgiában fehér infula (süveg), piros rojttal, lila zsinóron kő nélküli mellkereszt (pectorale), egyetlen kővel díszített gyűrű, karing felett lila gallér.
 
Az apátok általában a kolostor [[címer]]ét a sajátjukéval [[osztott címer|egyesítve]] viselik a helyi szabályok szerint, illetve csak a kolostor vagy csak a saját címerüket használják. A [[pajzs (heraldika)|pajzson]] [[mitra]] van, a pajzs mögött pásztorbot és velum (öv). A kalap fekete, hat bojttal. Egyes szerzők három bojtot adnak meg és a hat bojtot a rend főnökének tartják fenn. A nullius apát a mitra és a pásztorbot mellett zöld kalapot visel hat bojttal (akárcsak a [[püspök]]). A főapátok főapáti süveget viselnek és a címerük fölött mitrát és püspökbotot használnak. Az apátok címerében nincs [[kereszt (heraldika)|kereszt]]. A kolostori címerek kialakulása után az apátok személyi címerei háttérbe szorultak vagy külön pajzsra kerültek, [[egyesített címer]]t alkotnak és a kolostor címere az előkelőbb (jobb oldali) pajzsra kerül. A 16. századtól a kolostori címereken megjelennek a pajzstartók (Szűz Mária, [[angyal]]ok, szentek stb.). Ha egy apát irányítása alatt több kolostor is áll, két pásztorbotot (Csehország) vagy két mitrát (Ausztria) is viselhet.
Az apátok általában a kolostor [[címer]]ét a sajátjukéval [[osztott címer|egyesítve]] viselik a helyi szabályok szerint,
illetve csak a kolostor vagy csak a saját címerüket használják. A [[pajzs (heraldika)|pajzson]] [[mitra]] van, a pajzs mögött
pásztorbot és velum (öv). A kalap fekete, hat bojttal. Egyes szerzők három bojtot adnak meg és a hat bojtot a rend főnökének
tartják fenn. A nullius apát a mitra és a pásztorbot mellett zöld kalapot visel hat bojttal (akárcsak a [[püspök]]). A főapátok
főapáti süveget viselnek és a címerük fölött mitrát és püspökbotot használnak. Az apátok címerében nincs [[kereszt (heraldika)|kereszt]]. A kolostori címerek kialakulása után az apátok személyi címerei
háttérbe szorultak vagy külön pajzsra kerültek, [[egyesített címer]]t alkotnak és a kolostor címere az előkelőbb (jobb oldali)
pajzsra kerül. A 16. századtól a kolostori címereken megjelennek a pajzstartók (Szűz Mária, [[angyal]]ok, szentek stb.). Ha
egy apát irányítása alatt több kolostor is áll, két pásztorbotot (Csehország) vagy két mitrát (Ausztria) is viselhet.
 
== Külső hivatkozás ==
{{wikiszótár}}
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/ A Pallas nagy lexikona]
* [http://lexikon.katolikus.hu/A/ap%C3%A1t.html Magyar Katolikus Lexikon]
 
{{DEFAULTSORT:Apat}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Apát”