„Reichstag (épület)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MerlIwBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: bg:Райхстаг (сграда)
54. sor:
1882-ben újabb tervpályázatot hirdettek, amelynek győztesét, a frankfurti [[Paul Wallot]] építészt meg is bízták a Reichstag felépítésével. 1884. június 9-én [[I. Vilmos német császár|I. Vilmos]] császár letette az alapkövet, de már nem élhette meg az építkezés 1894-es befejezését.
 
Az [[I.első világháború]] befejeztével a császár, [[II. Vilmos német császár|II. Vilmos]] lemondott trónjáról, és az [[1918]]-as forradalmi hangulatban [[Philipp Scheidemann]] a Reichstag erkélyéről kiáltotta ki a [[Weimari Köztársaságköztársaság]]ot. A köztársaság idején az épület továbbra is a német törvényhozás otthonául szolgált.
 
=== A Harmadik Birodalom idején ===
Egy hónappal [[Adolf Hitler]] hatalomátvétele után, [[1933]]. [[február 27.|február 27-én]] a Reichstag máig sem teljesen tisztázott körülmények között [[A Reichstag felgyújtása|leégett]]. (Ekkor született az „Ég, mint a Reichstag” német mondás.) A gyújtogatással a náci vezetés a kommunistákat vádolta. Erre hivatkozva vonták vissza a [[weimari alkotmány]]ban lefektetett szabadságjogok nagy részét, és építették ki a [[totális dikatúradiktatúra|totális diktatúrát]] Németországban.
 
A közhiedelemmel ellentétben a nemzetiszocializmus idején a Reichstag nem volt a törvényhozás színtere. A csupán pár alkalommal összeülő birodalmi gyűlés a szemközti Kroll Operaházban ülésezett, hiszen a [[Felhatalmazási törvény]] elfogadása után a tényleges hatalmat már az [[NSDAP]] gyakorolta. Magát az épületet a tűzvész után rendbe sem hozták, a háború alatt légvédelmi ütegeket helyeztek el benne. Ennek, és szimbolikus jelentőségének köszönhetően a Reichstag a szövetséges légicsapások kedvenc célpontjává vált.
63. sor:
=== A hidegháború sodrában ===
Németország kettéosztása után a Reichstag épülete ugyan [[Nyugat-Berlin]]be került, de csupán pár méterre [[Kelet-Berlin]] határától, melyet 1961-ben le is zártak a [[berlini fal]]lal.
A háború után az épület romokban hevert, ráadásul még szükség sem volt rá, lévén az [[Nyugat-Németország|NSZK]] törvényhozása az ideiglenes fővárosba, [[Bonn]]ba költözött. 1956-ban született döntés arról, hogy az épületet felújítják. 1961 és 1964 között Paul Baumgarten tervei alapján részben helyreállították az épületet, melyben kiállításokat és társadalmi eseményeket rendeztek.
 
=== Az újraegyesítés óta ===