„Karl Pavlovics Brjullov” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tambo (vitalap | szerkesztései)
a Klasszicista festők kategória hozzáadva (a HotCattel)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
7. sor:
A szentpétervári Művészeti Akadémián folytatott képzőművészeti tanulmányokat, első ismert képe 1820-ból való, címe: ''Nárcisz''. 1823-tól több alakalommal is [[Róma|Rómában]] volt tanulmányúton, de közben [[Olaszország|Itália]] más városait, sőt [[Drezda|Drezdát]] és [[München]]t is felkereste. [[Raffaello Sanzio|Raffaello]] ''Athéni iskola'' című kompozícióját eredeti méretben másolta, közben számos [[arckép|portrét]] és [[életkép]]et festett, az életképek témáját gyakran az [[olaszok|olasz]] nép életéből vett jelenetek ihlették.
 
Az [[1820-as évek]] végén és az [[1830-as évek]] elején személyes élményei (1828-ban volt a Vezúvnak egy kisebb megmozdulása) és [[Caius Plinius Caecilius Secundus|Ifjú Plinius]] írásait tanulmányozva hatalmas vásznat festett a [[Vezúv]] kitöréséről, [[Pompeji]] utolsó napjáról romantikus stílusban. Brjullov a Pompeji helyszínen készített számos vázlatot a képhez. A szigorú [[franciák|francia]] műkritikusok és az orosz cár tetszését is megnyerte e kép. [[I. Miklós orosz cár|I. Miklós]] az [[Ermitázs]]ban helyeztette el, ma a szentpétervári Orosz Múzeum őrzi.
 
Brjullov [[görögország]]i, [[törökország]]i utazásokat is tett, ezután Szentpéterváron a Művészeti Akadémián tanított. Híres [[Önarckép|önarcképét]] 1848-ban festette, ma az [[Állami Tretyjakov Galéria]] őrzi. Élete utolsó pár évében sokat betegeskedett, [[Spanyolország]]ban és [[Olaszország]]banItáliában gyógyíttatta magát, de a festést nem hagyta abba, arcképeket, életképeket festett. Róma közelében érte a halál, a római református temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
== Források ==