„Sejtmembrán” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
8. sor:
== A Singer-Nicolson-féle membrámodell ==
A Singer-Nicolson-féle membránmodell szerint a membrán alapja egy [[Folyadék|folyékony]] [[Lipidek|lipid]] kettősréteg , amelyben beágyazva "úsznak" és hidrofób-hidrofil kölcsönhatásokkal rögzítettek az integráns (transzmembrán) membrán[[fehérjék]]. Ezeknek valamint a külső felszín felé néző lipidmolekulák egy részéhez [[szénhidrát]] komponensek kapcsolódnak, amelyeknek összessége a sejtburok. Ez útóbbi biztosítja a membránfelszín fix negatív töltéseit, egyesek közülük antigénkén (pl. vércsoport antigének), vagy speciális anyagok (pl. növényi eredetű vörösvérsejt kicsapódást okozó anyagok, phitohemagglutininek) kötőhelyeiként szolgálnak. Az integráns fehérjék belül a belső perifériás [[Fehérje|fehérjék]]hez, ill. a [[sejt]]váz elemeihez kötődnek. Az integráns fehérjék adják a fagyasztva hasított membránképeken a jellegzetes (8.5 nm-es) részecskéket. Az integráns membránfehérjék nevüket onnan kapták, hogy a membrán más elemeitől csak erőteljes - a membránszerkezetet súlyosan károsító kémiai módszerekkel távolíthatók el - míg a perifériás membránfehérjék enyhe behatásokkal is leválaszthatók. A folyékony lipid kettősréteg - amely a membrán alapja - lényegében a [[lipidek]] kettős tulajdonságából, nevezetesen abból következnek, hogy ezek a molekulák hidrofil és hidrofób részekkel is rendelkeznek. A hidrofób részek [[Zsírsavak|zsírsav]] maradékok, míg a hidrofil részeket (legegyszerűbb esetben; foszfolipidek), [[foszforsav]] maradékon keresztül kapcsolódó molekularészek alotják.
Ebből következik, hogy a foszfolipidek hidrofil részei a sejten kívüli és belüli [[vizes]] fázisokhoz, míg hidrofób részeik – hidrofób-hidrofób – kölcsönhatással egymás felé orientálódnak. A membránok alapszerkezetében vannak egységesen leírható elemek, de ez nem jelenti azt, hogy az alapstruktúra mellett ne lennének nagyon is sajátos feladatú membránrészletek.
A membránok – viszonylag egységes alapszerkezetük ellenére - távolról sem statikus szerkezetek. Ellenkezőleg még a legegyszerűbb membránokban is – mint pl. a [[Vörösvérsejt|vörösvértest]]ek membránja – számos olyan tulajdonság és működés ötvöződik, amelyek biztosítják az adott sejtféleség optimális működéseit.
==Az integráns fehérjék ==
| |||