„Sejtmembrán” változatai közötti eltérés

A membránok – viszonylag egységes alapszerkezetük ellenére - távolról sem statikus szerkezetek. Ellenkezőleg még a legegyszerűbb membránokban is – mint pl. a [[Vörösvérsejt|vörösvértest]]ek membránja – számos olyan tulajdonság és működés ötvöződik, amelyek biztosítják az adott sejtféleség optimális működéseit.

 

Ezek adják a fagyasztva hasított membránképeken a jellegzetes, intramembrán (8.5 nm-es) részecskéket. Az integráns membránfehérjék nevüket onnan kapták, hogy a membrán más elemeitől csak erőteljes - a membránszerkezetet súlyosan károsító kémiai módszerekkel távolíthatók el - míg a perifériás membránfehérjék enyhe behatásokkal is leválaszthatók. A folyékony [[lipid]] kettősréteg - amely a membrán alapja - lényegében a lipidek kettős tulajdonságából, nevezetesen abból következnek, hogy ezek a molekulák hidrofil és hidrofób részekkel is rendelkeznek. A hidrofób részek zsírsav maradékok, míg a hidrofil részeket (legegyszerűbb esetben; foszfolipidek) foszforsav maradékon keresztül kapcsolódó molekularészek alotják. Ebből következik, hogy a foszfolipidek hidrofil részei a sejten kívüli és belüli vizes fázisokhoz, míg hidrofób részeik (zsírsavláncok) – hidrofób-hidrofób – kölcsönhatással egymás felé orientálódnak.

==A membránkomponensek mozgékonyak ==

Ez a mozgékonyság meglehetősen sokrétű. A legegyszerűbb a [[lipid]] komponensek mozgása, amely egyrészt jelenti a zsírsavláncok membránon belűli mozgásait, másrészt a molekulák forgó mozgását és oldalirányú vándorlását. Ritkán a két réteg közötti mlekulacserőlédés is megtörténi. Ez a mozgás egyrészt a zsírsavak telítettségi fokától, másrészt a membránba beépült koleszterin molekulák arányától függ. Minél nagyobb a telített zsírsavak és a koleszterin aránya, annál lassabbak ezek a mozgások. Az integráns [[fehérjék]] mozgásai szintén oldalirányúak (transzláció, lateralis diffúzió), de sokkal több tényezőtől függenek és szabályozottabbak. Ezeket befolyásolja az, hogy kapcsolódnak a sejt belső vázához (sejtváz,cytoskeleton ), amelyek részben meghatározzák mozgásaiakat és eloszlásukat, ugyanakkor szerepe lehet a külső antigén- és fitohemagglutinin kötőhelyekhez kapcsolódó anyagoknak is.