„Áramlástan” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
14. sor:
A turbulens áramlást a legegyszerűbben most is egy csatornában áramló víz részecskéire mutathatjuk be: a folyadékrészecskék egyidejűleg többirányú változó mozgásban vesznek részt: az elsődleges mozgási irányra merőleges irányú másodlagos mozgások is létrejönnek a folyadékban. Az áramlásban résztvevő részecskék pályája igen tekervényes. Fontos, hogy a turbulens áramlás nem azonos az örvényessel. Legjobban úgy lehet elképzelni a turbulens áramlást, hogy az áramló közeg részecskéi elkezdenek egymással véletlenszerűen helyet cserélgetni. Az örvényes áramlás leegyszerűsítve a részecskék (vagy akár egy részecske) sokszor időben állandó helyen történő "körkörös" (forgó)mozgását jelenti. Jó példa a különbségre a repülőgép szárnya, ahol az átváltási pont után, de a leválási pont előtt turbulens, míg a leválási pont után örvényes az áramlás. Matematikailag az különbözteti meg őket, hogy a turbulens áramlás minden pontjában az áramlást leíró vektortér rotációja (és bármely zárt görbe menti integrálja) zérus, míg az örvényesnél nem.
A legismertebb áramlási törvény [[Bernoulli törvénye]], amely kimondja
A kirajzolt áramlási pályák segítségével szemléltethetjük az áramlás képét akadály mögött, ahogyan azt [[Kármán Tódor]] magyar származású fizikus és mérnök fölfedezte a 20. század elején. Az akadály mögött örvények sora szakad le az áramló közegben és az örvények mérete fokozatosan csökken, míg végül elhal. A róla elnevezett [[Kármán-féle örvénysor]] ma már űrkutatási felvételeken is megfigyelhető a légköri áramlások körében.
| |||