„Bertrand Russell” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
28. sor:
Angol főnemesi család sarja volt. Nagyapja kétszer volt Anglia kormányfője, apja liberális célokért lépett fel. Szülei két éves korában [[diftéria|diftériában]] meghaltak. Nagyszülei arisztokrata szokás szerint nem nyilvános iskolába járatták, hanem házitanítókkal neveltették. 11 évesen kételkedni kezdett a vallásban, neveltetésén [[Szkepticizmus|szkeptikus]] és [[ateizmus|ateista]] gondolkodása túllépett. [[Eukleidész (matematikus)|Eukleidész]] világába bátyja vezette be, matematikai érdeklődése egyre erősödött, filozófiai munkásságát is ekkori élményei határozták meg. [[1890]]-ben a [[Cambridge-i Egyetem|cambridge-i Trinity College]] hallgatója lett, ahol matematikát és filozófiát tanult. Tanára a későbbi szerzőtárs, [[Alfred North Whitehead|Whitehead]] volt. Filozófiából szerzett diplomát [[1894]]-ben, majd a párizsi angol nagykövetségen lett attasé, ám a diplomáciai pálya nem vonzotta.
Megnősült és amerikai feleségével az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ba, majd [[Németország]]ba ment. Két évig nem-eukleidészi geometriát tanított Amerikában, majd Németországban közgazdaságtant hallgatott, „Tanulmány a geometria alapjairól” című műve nyomán Cambridge-ben előadó lett. Megismerkedett a [[marxizmus]]sal is, hazatérése után belépett a [[Munkáspárt (Egyesült Királyság)|Munkáspártba]], ám már [[1896]]-os, német szociáldemokráciáról írt könyvében bírálta a marxizmust. [[1898]]-ban az idealizmus ellen fordult, s élete végéig empirista és pozitivista maradt.
[[1908]]-ban akadémiai tag, [[1910]]-ben pedig cambridge-i professzor lett. Az [[első világháború]] alatt a katonai szolgálatot megtagadók mellé állt, [[pacifizmus]]a miatt [[1916]]-ban elbocsátották állásából, [[1918]]-ban pedig fél évre bebörtönözték, „Bevezetés a matematikai filozófiába” című művét ott írta. [[1920]]-ban másodszor megnősült, a [[Szovjetunió]]ba és [[Kína|Kínába]] utazott, [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenint]] is felkereste. Könyve, „A [[bolsevizmus]] elmélete és gyakorlata” bírálta a [[totalitarizmus]]t és megjósolta a későbbi [[sztálinizmus]] sok vonását. A bolsevik rendszerrel szembeni kritikussága mellett baloldali vonzódását azonban megőrizte.
| |||