„Río Plátano Bioszféra-rezervátum” változatai közötti eltérés

|név = Río Plátano Bioszféra-rezervátum

|kép = Rio platano.jpg

|felirat =

|kategória = Természeti világörökségi helyszínek

|típus = Természeti helyszín

|kritériumok = VII, VIII, IX, X|

|év = 1982

A '''Río Plátano Bioszféra-rezervátum''' [[Honduras]]ban, a [[Karib-tenger]] partja mentén található 5250&nbsp;km² nagyságú védett terület.<ref name="UNEP">[http://www.unep-wcmc.org/sites/wh/rioplata.html UNEP-WMCM]</ref> A rezervátum területén találhatók Honduras legnagyobb, még érintetlen trópusi [[esőerdő|esőerdei]], melyek számos veszélyeztetett faj otthonául szolgálnak. [[1982]]-től a [[Világörökség]] része. A Río Plátano Bioszféra-rezervátum része a [[Mexikó]]tól délnyugatra húzódó ökológiai folyosónak, mely számos olyan nemzeti parkot köt össze, ahol veszélyeztetett fajok találhatók.<ref name="ted">[http://www.american.edu/TED/honduras.htm TED Case Studies]</ref>

A rezervátum területe a Moszkító[[Moszkitó-parttólpart]]tól a [[Plátano-]] folyóig és a hegyekig terül el. A [[bioszféra-rezervátum]] területe 318 ezer hektár, mely magában foglal egy 15 ezer hektár nagyságú tengeri ökoszisztémát is. A pufferzóna 207 hektárnyi nagyságú területet öleleölel fel. Tengerszint feletti magassága a tengerszinttől 1326 méterig változik.<ref name="UNEP"/> Geomorfológiailag két zónára osztható: a terület 75 százaléka hegyvidéki, míg a fennmaradó rész parti síkság, két lagúnával. Ezek a frissvizű Laguna Ibans és a [[brakkvíz|brakkvizű]] Laguna Brus.

A 115&nbsp;km hoszan elnyúló Plátano- folyó teljes vízgyűjtő területe a rezervátumban található. A folyó 45&nbsp;km hosszan kanyarog morotvatavakat, brakkvizű [[mocsár|mocsarakat]] és természet alkotta töltéseket hozva létre. A rezervátum nyugati határait a pufferzóna területén található Paulaya- és Sico-völgyek jelentik, délről a Wampu-völgy, kelet felölfelől pedig a Sigre-völgy a Patuca- folyóig. A hegyvidék legmagasabb pontja a Punta Piedra, mely 1326 méterre nyúlik a tengerszint fölé. Több különleges sziklaformáció is megtalálható, pl. a 150 méter magas [[Pico Dama o Viejo]] [[gránit ]]kiszögellése, valamint számos vízesés is.<ref name="UNEP"/>

[[KépFájl:Old Bark & leaves I IMG 8671.jpg|300pxbélyegkép|thumbjobbra|250px|[[Mahagóni]] fa ''(Swietenia macrophylla )'']]

A Río Plátano Bioszféra-rezervátum azon kevés területek egyike Hondurasban és egész Közép-Amerikában, ahol a trópusi [[esőerdő]]k még érintetlenül találhatók. Több mint 2000 féle edényes növény található itt és valószínűleg még mindig vannak felfedezetlen fajok a területen. Ökoszisztémákban gazdag: vízi ökoszisztémák, mangrovemocsarak[[mangrove]]mocsarak, parti síkság, galériaerdők, szubtrópusi-esőerők (a terület 10-15%-a), trópusi-esőerdők (a terület úgy 80%-a) és a hegyvidéki erdők a jellemzőek.<ref name="UNEP"/>

A mocsaras területen a vörös magrovemangrove, a tengeriszőlő, a fehér mangrove a kókuszpálma gyakori. A belsőbb területeken szavannákra és galériaerdőkre jellemző vegetációt találunk: a nedvesebb területeken sásféléket, a szárazabb részeken pálma- és fenyőféléket. A galériaerdők fái a Plátano- folyó és melléfolyói menténtmentén 30-40 méterre nőnek. Jellemző a selyemakác, a Lonchocarpus-fajok, orbáncfűfélék. A magasabban fekvő területek jellmezőjellemző fái a mahagóni-félékmahagónifélék és az akácok.

A rezervátum területén több, mint 200 régészeti lelőhely található, köztük az a terület, ahol [[Kolumbusz Kristóf]] partraszálltpartra szállt, és felfedezte Amerikát. A rezervátum területén található a [[maja civilizáció|maja]] civilizációban az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró település: a Ciudad Blanca, a Fehér Város romjai, melynek feltárása ma is folyik.<ref name="UNEP"/> Megtalálhatók egyéb maja romok is: épületmaradványok, utak, és egyéb építmények. Egy másik, régészetileg fontos terület a Río Plátano mentén fekvő Piedras Pintadas petroglifái, mely sziklavésetek egy eddig ismeretlen prekolumbiai időkből származó kultúrától erednek. Bár a terület régészeti értékének nagy szerepe volt a bioszféra-rezervátum létrehozásában, a hangsúlyt az esőerdők védelmére helyezik.

A rezervátum területén több benszülöttbennszülött népcsoport és számos bevándorló él. Legnagyobb számban a [[miszkító]] indiánok élnek a Tinto- folyó mentén. A bennszülött pech törzs folyómenti településeken, a [[garifuna]] népcsoport a rezervátum északi területein, míg a tawahka indiánok a rezervátum délkeleti területein élnek. Ezek a csoportok kisebb területekre kiterjedő mezőgazdasággal foglalkoznak. A területen megtalálhatók még a [[mesztic]]ek, akik nagyobb területekre kiterjedő, kevésbé fenntartható mezőgazdaságból élnek.

A rezervátumot érintő fenyegetettségek közül az egyik legnagyobb problémát a fakitermelés és a mezőgazdaság jelenti. Bár a kormány létrehozta a bioszféra-rezervátumot, nem tett intézkedéseket a fakitermelés szabályozására. Az [[UNESCO]] adatai szerint 1968-ban [[Honduras]] teljes területének 112 ezer hektárnak 46 ezer hektár volt erdő, 1998-ra ez 31 ezer hektárra[[hektár]]ra csökkent. Húsz év alatt Honduras erdeinek 14.,5%-a a fakitermelés áldozata lett.<ref name="ted"/> A fakitermelők által épített utak mentén telepesek mezőgazdaságba és állattartásba kezdenek, ami erózióhoz és a vizek szennyezettségéhez vezet. Emellett a különböző állatfajok vadászása és illegális kereskedelme veszélyt jelent a faunára.

Az itt élő benszülöttbennszülött népcsoportok csatlakoztak a helyi és nemzetközi nonprofit szervezetekhez a MiszkítóMoszkitó-part esőerdeinek megmentéséért. Több ilyneilyen szervezet tevékenykedik a területen, pl. a [[WWF]] több nemzettel együttműködve az itt élő embereket figyelembe véve igyekszik a terület megőrzését és fejlődését elősegíteni. A [[Parks in Peril]] program keretén belül kiépítették az alapvető infrastruktúrát és hosszútávú pénzügyi stratégiát dolgozotakdolgoztak ki.<ref name="parks">[http://www.parksinperil.org/wherewework/centralamerica/honduras/protectedarea/rioplatano.html Parks In Peril]</ref> A helyi MOPAWI egyesülettel közösen több szervezet, köztük a Parks in Peril és a Nature Conservancy a helyi lakosság segítségével ökológiai és szocioökonómiai adatokat gyűjt a jobb megőrzési stratégia kidolgozásáért.<ref name="nature">[http://www.nature.org/wherewework/centralamerica/honduras/work/art8739.html Nature Conservancy]</ref> A MOPAWI ezen kívül megteremtette az ökoturizmus lehetőségét.

== HivatkozásokJegyzetek ==

{{forrásokjegyzetek}}

*[http://www.mopawi.org MOPAWI] (spanyol){{es}}

*[http://botany.si.edu/projects/cpd/ma/ma15.htm Centres of Plant Diversity] (angol){{en}}

*[http://www.nature.org/ The Nature Conservancy] (angol){{en}}