„A fehér ló mondája” változatai közötti eltérés

A fehér ló mondája egyes korábbi változatok esetében Szvatopluk apjával, ''Mén Marót''tal játszódik le (erre utal a Képes krónika 23. fejezete: „Némelyek azt tartják, hogy a magyarok visszatérésekor Pannóniában nem Szvatopluk, hanem Marót uralkodott”). A magyar vezérek a történet szerint egy ősi keleti jogszokást használnák ki. E szokás alapja az a hiedelem, hogy az országból, településből, házból kihordott föld, por vagy bármilyen tárgy az országot, tájat stb. ellenséges erők hatalmába juttatja. A birtokszerzésnek ez a sajátos módja máshol is jelen volt. [[Hérodotosz]] a [[Perzsa Birodalom|perzsák]]ról írt művében leírja ezt a jogszokást, és több korabeli arab forrás is élő szokásként említi meg. <br>

Persze a morva fejedelem erről nem tudhatott, és ez megalapozta a két nép ellenségeskedését. A magyarok mintegy ''casus belli''ként küldték az ajándékot a morva udvarba. A legendának azonban feltehetőleg nincs sok köze a valósághoz, hiszen Árpád magyarjai akkor érkeztek a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]], amikor Szvatopluk már meghalt. A [[Dunántúl]] elfoglalása valóban a morvák elleni csatában sikerült, de a történelem során nagyrészt jó kapcsolat állt fenn ezzel a szomszédos néppel. A monda inkább a 894-ben Szvatoplukkal való szövetségkötés emlékét őrizhette meg.