„Hungária körgyűrű” változatai közötti eltérés

A két végpontja a mai [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] pesti hídfője, illetve a mai [[Rákóczi híd]] pesti hídfőjétől északra voltak (pontosabban az akkor még nem létező hidak helyén a Dunapart). A budai folytatást hamar kigondolták, már [[1903]]-ban pályázatot írtak ki rá, ám a forráshiány, majd az első és a második világháború is hátráltatták elkészültét, így az [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] csak [[1950]]-re készült el. A körút déli, ferencvárosi részét már csak a [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás után]] építették ki rendesen, Budára pedig csak [[1995]]-ben vezették át; ekkor készült el ugyanis a [[Rákóczi híd|Rákóczi (Lágymányosi) híd]]. Mai, 2x3 sávos alakját is csak a motorizáció berobbanása után, a XX. század folyamán nyerte el. Teljes kiépülése az 1871-es kigondolásától egészen az 1990-es évek közepéig, azaz valamivel több, mint 120 évig tartott.

 

 

A körgyűrű ma Budapest egyik legfontosabb, ennélfogva legforgalmasabb útvonalainak egyike. [[1987]]-ben az Árpád hídtól kezdve fokozatosan építették ki a villamospályát az út közepén, ami csak [[2000]]-ben ért el a Lágymányosi hídig (lévén a ferencvárosi útszakasz sem volt meg rendesen, nemhogy a villamossín, nagy részén pedig mindössze 2x1 sávos szélességű volt). Ezen a pályán halad ma az [[1-es villamos (Budapest)|1-es villamos]], immár a körgyűrű teljes szakaszán, illetve az Árpád hídon a kiépülése óta, valamint vélhetően 2014-től a körút folytatásának számító Rákóczi hídon is. Szintén a villamossínnel egybekötött szélesítés során cserélték fel az egykori macskaköves burkolatot modern aszfalttal.