„Baumhorn Lipót” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Önálló művei: belső hivatkozás: Szeged-csongrádi takarékpénztár |
→Életpályája: a szöveg teljes átrendezése, a meglévő tartalom megtartása mellett, kisebb bővítések, újabb fejezetek |
||
30. sor:
[[Fájl:Budapest Ujpesti zsinagoga 0416.jpg|bélyegkép|200px|Az Újpesti zsinagóga (1907-1908)]]
[[Fájl:Baumhorn Lipót sírja.jpg|bélyegkép|200px|Baumhorn Lipót sírja [[Budapest]]en. [[Kozma utcai izraelita temető]]: 3 jobb-77-21.]]
Baumhorn Lipót a [[magyarország]]i [[zsinagóga]]építészet kétségtelenül legnagyobb egyénisége. Több évtizedes alkotói tevékenysége nagy részét zsinagógák tervezése és építése tette ki. Ilyen lenyűgöző számú és magas művészi színvonalú életművel talán csak a színházépítő Fellner és Helmer rendelkezik.▼
Az [[1860]]-ban [[Kisbér]]en született Baumhorn kora egybeesett a magyar zsidóság [[emancipáció]]jával, a magyar zsidó polgár, a ''Gründerzeit'' addig soha nem látott gazdasági boom-jával (amely zsidóság nemcsak megrendelője de finanszírozója is a zsidó templomoknak), tágabb értelemben a magyar zsidóság [[asszimiláció (szociológia)|asszimilációjával]], amely soha nem sejtett lehetőséget teremtett az évszázados [[diszkrimináció]] és elnyomatás után.
36 ⟶ 35 sor:
E kor közhangulatát nagymértékben befolyásolta az [[1882]]-[[1883]]-as [[tiszaeszlári per]] és az azt övező [[antiszemitizmus]], nemzetközi vonatkozásban a [[Dreyfus-ügy]], illetve annak negatív hatásaként a zsidóság bizonyos köreiben Herczl révén kibontakozó [[cionista mozgalom]]. A kor vallási vonatkozásban is megosztott: a magyar zsidóság kettő, illetve három részre szakad. Ilyen politikai-, társadalmi-, vallási [[miliő]]ben szocializálódott Baumhorn Lipót, aki a [[bécs]]i Technische Hochschule-ban Kőnig, Ferstel és Weyr neves építész professzorok tanítványaként folytatta tanulmányait. Hazatérve építészként szembesülnie kellett a magyarországi építészeten belüli két domináns irányzattal: a birodalmi megrendelésekre is számot tartó, akadémikus jellegű historikus irányzattal, amelyet [[Alpár Ignác]] neve fémjelzett, és a nemzeti stílus megfogalmazásán fáradozó [[Lechner Ödön]]nel és körével, a kor és a századforduló legkiválóbb építészeivel, [[Lajta Béla|Lajta Bélával]], [[Komor Marcell]]-lel, [[Jakab Dezső]]vel, akik a magyar [[szecesszió]] és a [[népművészet]] által ihletett nemzeti stílus kialakításán fáradoztak.
Baumhorn Lipót [[1883]]-[[1894]] között a Pártos és Lechner tervezőirodában dolgozott, amely időszak egész munkásságára meghatározó jelentőséggel bírt: nagyvonalú, könnyed rajzkészség, finom és gazdag részletképzés.
1888-ban megnyerte az esztergomi zsinagógára kiírt tervpályázatot és a zsinagóga kivitelezését, ez volt első munkája. 1894-től önállóan dolgozott, később vejével, Somogyi Györggyel. Részt vett a fővárosi iskolaépítési program és több vidéki tanintézmény megvalósításában is (pl. a Gömb-Csata utcai iskola, 1910). .<ref name="e-epites"/>
Baumhorn Lipót e bonyolult, lüktető, nagy kihívásokkal teli korban mind művészeti vonatkozásban, mind vállalkozói mivoltát tekintve jól tájékozódott. Az 1867-es kiegyezés után, a gazdasági fellendülés a zsidó templomépítészetre is kihatott. Ebben jelentős szerepe volt Baumhorn Lipótnak, aki nemcsak tervező művészként, de vállalkozóként is rendkívüli képességekkel rendelkezett. <ref name="e-epites"/>
Egészen 1932-ben bekövetkezett haláláig folyamatosan alkotott. Utolsó munkáit vejével, Somogyi Györggyel készítette.
==Művészete==
▲Baumhorn Lipót a [[magyarország]]i [[zsinagóga]]építészet kétségtelenül legnagyobb egyénisége. Több évtizedes alkotói tevékenysége nagy részét zsinagógák tervezése és építése tette ki. Ilyen lenyűgöző számú és magas művészi színvonalú életművel talán csak a színházépítő Fellner és Helmer rendelkezik.
Stílusára rendkívül módon hatott a Lechner-i eklektikus komponálási mód, amelyhez keleties, illetve reneszánsz, barokk, nem ritkán szecessziós [[ornamentika|ornamentikát]] alkalmazott. Épületein szinte mindig megjelennek a Lechner és követői által alkalmazott téglaívek, a homlokzaton végigfutó hangsúlyos függőleges [[lizéna|lizénák]], amelyek túlemelkedve a főpárkányon a [[gótika]] égbetörő hatására emlékeztetnek.
===Zsinagóga-építészete===
Maga a zsinagógaépítészet a kor építésze számára viszonylag új terrénum. Bár olyan nagyszerű elődök szolgáltak modellül, mint a [[Dohány utcai zsinagóga|Dohány utcai zsinagógát]] építő bécsi [[Ludwig Förster]], vagy [[Rumbach utcai zsinagóga|Rumbach utcai zsinagógát]] építő fiatal [[Otto Wagner]], ezek stílusa már nem felelt meg a századvég modern szellemiségének. A neológ zsidóság [[Osztrák–Magyar Monarchia|monarchia]]szerte egyéni arculatú, individuális motívumokkal díszített, látványos zsinagógát akart, orgonazenével és [[bima|bimával]]. Baumhorn kitűnően ráérzett e sokféle igényt és szándékot képviselő zsidó közösség ízlésére, elvárásaira.
46 ⟶ 55 sor:
Baumhornnak azok a legsikerültebb és legkorszerűbb alkotásai, ahol a díszítő elemek kevésbé dominálnak és a sajátos hatást az épület nagy tömegében megjelenő tipikus keleti gyökerű formaelemek adják. A [[szecesszió]] határozott konstruktív vonulatának tekinthető a [[cegléd]]i, [[újvidék]]i, [[losonc]]i, [[gyöngyös]]i és a [[budapest]]i Aréna úti zsinagóga. A [[szeged]]i, újvidéki, és a Páva utcai ezen felül részletképzésének gazdagsága, rendkívüli finomsága, mégis egységes megformálása révén emelhető ki. Mikor templomainak tervét precíz vallási kontextusba illeszti, mesterét, Förstert követi, ahol minden részlet pontosan kidolgozott [[ikonográfia]]i programnak van alávetve.
▲* Fiumei zsinagóga ([[1895]]): Itt már markánsan jelentkeznek a Baumhorn-i templomépítészet formajegyei. Ez élete fő művének, a Szegedi zsinagógának mintegy előzményének tekinthető: az iszlám- mór és az itáliai reneszánsz építészetet idéző gazdag rajzolat a Lechner-féle díszes diadalív, a frigyszekrény fölötti kissé bizáncias, kissé indiai hangulatot árasztó kupola.
▲* Temesvári zsinagóga ([[1899]]): A Fiumeihez, a Szegedihez és a Szolnokihoz hasonlóan két korábbi itáliai tanulmányútja hatását viselik.
▲* [[Szegedi zsinagóga]] - a szakirodalom szerint is "a világ talán legszebb zsinagógája". "Fantasztikusan káprázatos, megannyi bonyolult részletétől megszédül a fej és elakad a lélegzet." (Susan Birnbaum: Jewish Telegraphic Agency)
A már évtizedek óta tervezett zsinagógát [[Lőw Immánuel]] szegedi fő[[rabbi]] ösztönzésére és aktív közreműködésével 1903-ban avatták fel. Építészettörténeti előzményeként a [[firenze]]i reneszánsz dóm gazdag felületi díszítésű, mégis tektonikus méltóságát, a [[pisa]]i román-gót dóm szinte anyagtalan légiességű plasztikáját említhetjük.
A metszet és az alaprajz Baumhorn jellegzetes szerkesztésmódját követi, amely a monumentális műveinél követett, lényegében [[görögkereszt]] alaprajzi forma, négy irányba egyformán nyújtott hajókkal, amelyek a saroktornyok közötti [[timpanon]]nal lezárt oromfalakban végződnek. 4 oszlop tartja a karzatot és a kupolát. A [[kupola]]szerkezet klasszikus megoldású: a pilléreket hatalmas félkörös boltívek kötik össze. A kupola kettős szerkezetű: kifelé az épület külső arányaihoz igazodó magas építmény, körben bevilágító ablakokkal, amelyek a belső [[ólomüveg]]ezett kupolát átvilágítják. A belső kupolarész Baumhorn és Lőw elképzeléseinek megfelelően festett. Témája a [[Tóra]] és a hit kérdéseinek összefüggése, amelyet Lőwnek, a bibliai idők növényvilága legnagyobb tudósának útmutatása alapján a [[Szentföld]] flóráját szimbolizáló növényornamentika keretez. A tér hangulatát a nagy felületű, gótikus formájú, gazdag szimbolikájú [[üvegfestés]]sel díszített ablakok ragyogó színhatása emeli. Berendezése pazar, minden darabja hazai műiparos gondos munkáját dicséri. A gyertyatartókat a római [[Titus Flavius római császár|Titus]] diadalívének [[relief]]je alapján mintázták. A [[frigyszekrény]] oldalsó fülkéi [[Toledo]] középkori zsinagógáját idézik.
A következő, a Szegedi zsinagógához hasonló monumentális alkotása a Budapesti [[Lipótváros]]i zsinagóga pályázatára benyújtott
Az [[Újpesti zsinagóga]] bővítése után [[1908]]-[[1909]]-ben megépíti a viszonylag kis mérete ellenére is monumentális hatást keltő budapesti Aréna úti zsinagógát. Sajátos, nagyvonalú homlokzatformálásával egyrészt megőrzi a Lechner-iskola jegyeit, de már letisztultabb formavilágával előrevetíti az életmű későbbi karakterét.
A Budapesti Páva utcai zsinagógával ([[1923]]) Baumhorn különleges feladatra vállalkozott: az udvarra néző monumentális épület úgy jött létre, hogy a szabálytalan négyszög alaprajz átlója lett a templom igen finom, keleties díszítésű főhomlokzata. Az [[iszlám építészet]] [[buhara]]i, [[híva]]i [[medresz]]eire emlékeztet a [[kerámia]]berakás anyaga és mintája. A Tűzoltó utca felől a zsinagóga zárt épületkomplexum benyomását kelti. Ezzel éles kontrasztban áll a gazdag kiképzésű festett belső tér és az egyedi tervezésű tóraszekrény. A belső teret díszítő virágmotívumok és [[Héber nyelv|héber]] feliratok átgondolt vallási koncepcióról tanúskodnak.▼
▲Baumhorn különleges feladatra vállalkozott: az udvarra néző monumentális épület úgy jött létre, hogy a szabálytalan négyszög alaprajz átlója lett a templom igen finom, keleties díszítésű főhomlokzata. Az [[iszlám építészet]] [[buhara]]i, [[híva]]i [[medresz]]eire emlékeztet a [[kerámia]]berakás anyaga és mintája. A Tűzoltó utca felől a zsinagóga zárt épületkomplexum benyomását kelti. Ezzel éles kontrasztban áll a gazdag kiképzésű festett belső tér és az egyedi tervezésű tóraszekrény. A belső teret díszítő virágmotívumok és [[Héber nyelv|héber]] feliratok átgondolt vallási koncepcióról tanúskodnak.
▲* Gyöngyösi zsinagóga megépítése ([[1929]]-[[1931]]), amelyet már korszerű [[vasbeton]] szerkezet tartott. A szokásos boltozatokat a vasbeton gerendákra állított modern kupolaszerkezet váltotta fel: az összkép egy simább, összefogottabb tömegű, ugyanakkor részleteiben változatlanul a középkori és a keleti elemeket alkalmazó gyönyörű zsinagóga benyomását kelti.
Utolsó zsinagógáinak terveit és azok kivitelezését már vejével, Somogyi Györggyel közösen készítette. A Bethlen téri zsinagóga ([[1931]]-[[1932]]) bővítése és átépítése is közös munkájuk eredménye. A Foch Antal által tervezett Izraelita Süketnémák Országos Intézetéhez Baumhorn könnyedén illesztette a templomot, amelynek belső tere a Csáky utcai zsinagóga térmegoldásait követi.
| |||