Wikipédia

„Gliwice” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
botok
220 080 szerkesztés
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: ar:غليفيتسه
45. sor:
|style="padding:0;" class="toccolours"| [[Fájl:Gliwice - Fontanna z trzema faunami 02.JPG|250px|Szökőkút a városi hivatal előtt]]
|-
|style="font-size:95%;text-align:justify;"| A három kisördög Gliwice, [[Zabrze]] és [[Bytom]] polgármestereit szimbolizálja, akik nem tudtak megegyezni a [[II.második világháború]] előtt a három város tervezett egyesüléséről. Ez egy verzió. Más legenda szerint a faunok három építési vállalat tulajdonosát jelentik, akiknek az eredeti tervek szerint az 1930-as években a korszerű [[Hotel Oberschlesien]] szállodáját kellett építeniük a mai Piłsudski-tér mögött. Ez a terület mocsaras, így háromszor kellett a munkákat félbeszakítani a nedves altalaj és a magas talajvíz miatt. Mindhárom cég tönkrement és tulajdonosaik a mai napig táncolnak a faunok figurái alatt a szökőkút körül és keresik pénzüket, amit a víz nyelt el. A három sikertelen kísérlet után a szállodát egy másik, szilárdabb talajú helyen építették fel. A háború előtti Hotel Oberschlesien a mai városi tanács elnökségének épülete.
|}
 
A [[Versailles-i békebékeszerződés]] [[1919]]-ben úgy rendelkezett, hogy a város hovátartozásáról népszavazásnak kell döntenie. Az [[1921]]. március 20-i szavazás eredményeképpen a járás Lengyelországra szavazott, azonban magában Gleiwitzben Németország került túlsúlyba. A III. sziléziai felkelés
során a várost elkerülték a harcok. Összetűzésekre a külvárosokban és a járásban került sor. 1921. júniusában angol páncélosok jöttek a városba, és a járást megszállták az antant egységei.
A szövetséges parancsnokság parancsa alapján Gleiwitzet és Zabrzét ideiglenes francia fennhatóság alá helyezték. A [[Népszövetség]] határozata alapján végül 1921. októberében határozat született, hogy Gleiwitz a weimari Németországhoz fog tartozni. A város [[Felső-Szilézia]] német részének egyik fontos központja lett, míg a hivatalos főváros [[Oppeln]] lett. Gleiwitzbe települt egy sor szervezet és intézet központja egyrészt a komoly ipari háttér, másrészt az új határ közelsége miatt. [[1924]]-ben a városhoz csatolták a Łabędyben lévő kikötőt, [[1927]]-ben pedig a környező településeket: Ligota Zabrska (Steigern), Sośnica (Oehringen), Szobiszowice (Petersdorf), Wójtowa Wieś (Richtersdorf) i Żerniki (Gröling). A lengyel szénimport visszatartása a szénellátás javulását eredményezte. A német tőke intenzív beruházásokat hajtott végre Sziléziában. Meghirdették a „Segítség a német keletnek" programot, melynek során fel akarták kelteni a Birodalom figyelmét erre a régióra, másrészt igyekeztek meggátolni a sziléziaiak nyugatra vándorlását. Ennek során sok új lakást és középületet építettek a munkás kerületekben.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gliwice”