A '''glicerinaldehid''' a legegyszerűbb [[aldóz]], a [[trióz]]ok közé tartozik. [[Optikai izoméria#A kiralitás|Királis]] molekula, létezik L és D módosulata is. A két módosulat közül a D-glicerinaldehid a jelentős. Szirupszerű, nem kristályosítható vegyület. A D-glicerinaldehid 3-foszfátja (D-glicerinaldehid-3-foszfát) fontos szerepet tölt be a biológiai cukorlebontásban ([[glikolízis]]). Elméleti jelentőségét az adja, hogy a [[Optikai izoméria#A relatív konfiguráció|relatív konfiguráció]] egyik viszonyítási alapja.
== Jelentősége ==
=== Elméleti jelentősége ===
A vegyület elméletiElméleti jelentőségét az adja, hogy a glicerinaldehid[[Optikai aizoméria#A relatív konfiguráció|relatív konfiguráció]] egyik viszonyítási alapja. A relatív konfiguráció fogalma [[Hermann Emil Fischer|Emil Fischertől]] származik ([[1891]]), aki a szénhidrátok szerkezetét vizsgálta. Fischer korában az abszolút konfiguráció meghatározására még nem voltak megfelelő módszerek, de már kémiai úton meg lehetett határozni egy királis vegyület egy másikhoz viszonyított (relatív) konfigurációja. (Például a (+)-glicerinaldehid átalakítható úgy (−)-[[tejsav]]vá (balra forgató tejsavvá), hogy az átalakítás az aszimmetriacentrumot közvetlenül nem érinti, azaz annak [[konfigurációs izoméria#A konfiguráció|konfigurációja]] változatlan marad). A (+)-glicerinaldehid (balra forgató glicerinaldehid) aszimmetriás szénatomjának konfigurációját E. Fischer önkényesen rajzolta meg. Később kiderült, hogy az önkényesen megadott konfiguráció azonos a valóságossal. A balra forgató glicerinaldehidével azonos konfigurációjú vegyületek a D-, a jobbra forgatóéval azonos konfigurációjú vegyületek az L- betűjelet kapták.
