„Nagybajom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: roa-rup:Nagybajom |
|||
33. sor:
Az [[1332]]-[[1337]] között a pápai tizedjegyzék is említette, tehát ekkor már plebániája is volt.
[[1434]]-[[1435]]-ben a Nagymartoni (Fraknói) grófok voltak birtokosai, [[1440]]-ben mindkét Bayont [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]], mint az utód nélkül elhalt Bajoni Imre birtokát, Zagorhidai Tárnok Demeternek adományozta.
[[1466]]-[[1483]] között Korotnai János birtoka volt. [[1536]]-ban Bajomi László és János, Ipoltfy János és Wárday Tamás mester, [[1550]]-ben Wárday Zsigmond, Magyar Bálint és Horváth Péter, [[1583]]-ben [[Lengyel család (Tóti)|Lengyel Lőrinc]], [[1598]]-[[1599]]-ben Koroknay János, Horváth Ferenc és Bucsányi Farkas voltak a földesurai.
56. sor:
A „nagy vasútépítések” idején Nagybajomot, elkerülte a fejlődést hozó vasút vonala. A vasútépítések révén differenciálódás indult meg az állomással rendelkező, és azzal nem rendelkező települések között. Nagybajom lemaradását tehát főként a kor gazdasági - társadalmi fejlődése szempontjából húzóerőnek számító vasút hiányának tudható be.
Nagybajom az újkorra [[Somogy megye]] messze legnagyobb határú településévé vált. A település kedvező földrajzi helyzete azonban jelentős károkat okozott a történelem során, hiszen a háborúk idején vonuló hadak útjába esett, pusztította török és tatár egyaránt. A [[
A felszabadulás után a község újjáépítése fokozatosan történt. [[1958]]-ban teljes erővel megindult a községfejlesztés. [[1969]]. július 1.-vel a szomszédos [[Jákó]] községgel Községi Közös Tanács néven közös tanácsot alakított, [[1970]]. július 1.-én ismét nagyközségi rangra emelkedett.
91. sor:
[[1550]]-ben Alya Mátyás és Székely Lukács voltak birtokosai. [[1703]] előtt már csak puszta, és a Koroknay család birtokában volt, [[1726]]-ban pedig Sárközy János birtokának írták, [[1733]]-ban azonban már ismét a Koroknay családé volt.
Idetartoztak még: Setétkerék-, Agáczás-, Alsókak-, Égettakol-, Fehértó-, Földhíd-, Kis-, Madársára-, Sápa- és Újház puszták, Pál-major és Sáritag is. Itt feküdt egykor ''Csikota'' falu is, melynek helye és templomának nyomai az [[1900]]-as évek elején is látható volt még.
== Nevezetességei ==
| |||