„Paviai csata (1525)” változatai közötti eltérés

{{egyért2|az Itáliai háború egyik csatájáról|PáviaiPaviai csata (egyértelműsítő lap)}}

|név=PáviaiPaviai csata

|képleírás=A páviaipaviai csata

|helyszín=[[Pavia|Pávia]], [[Lombardia]]

A '''páviaipaviai csata''', melyetamelyet a lovagkor utolsó csatájának is hívnak, a [[Habsburg–Valois párharc]] egyik fontos állomása volt, melynekennek során a franciák – főleg [[I. Ferenc francia király|I. Ferenc király]] rossz döntéseinek következtében – vereséget szenvedtek. A csatavesztés eredménye lett a [[madridi béke]]szerződés.

A kedvező fordulat a következő évben következett be, amikor az [[Olaszország történelme#Az itáliai városállamok kialakulása|itáliai városállamok]] I. Ferenchez fordultak segítségért, valamint VI. Adorján halála miatt új pápát kellett választani, ő pedig a Medici családból származó [[VII. Kelemen pápa|VII. Kelemen]] lett, aki franciabarát nézeteket vallott. Ebben az évben történt Bourbon connetableconnétable átállása a császáriakhoz: Bourbon herceg a francia korona megszerzéséről álmodozott, és ennek érdekében szövetségeseket keresett: V. Károlyban meg is találta emberét. A tárgyalásaikat szerződéssel erősítették meg, ám tervük kitudódott, így I. Ferenc hazaárulás névencímén lefoglalta Bourbon birtokait, aki menekülni kényszerült.

=== PáviaPavia ostroma ===

[[1524]]-ben [[I. Ferenc francia király]] mozgósította seregét, és betört [[Lombardia|Lombardiába]], és elfoglalta Milánót. A franciák ekkor ahelyett, hogy [[Charles de Lannoy]]t, a nápolyi alkirályt kezdték volna el üldözni, inkább [[Pavia|Pávia]] ostromához fogtak. Sikerük biztosnak tűnt, még ha rosszul is választottak célpontot, mivel V. Károly megint pénzszűkében volt, és nem tudott hadsereget toborozni a franciák ellen.

A francia ostrom elhúzódása alatt V. Károlynak sikerült pénzt szereznie, és ezután hadsereget toboroznia. A sereg vezére a kipróbált zsoldos, [[Georg Frundsberg]] lett. Milánó lett volna az elsődleges célpont számukra, hogy így vonják el PáviátólPaviától a franciákat, de inkább mégis a francia fősereg megtámadása mellett döntöttek, mivel lehetett arra számítani, hogy a helyőrség is kitör a csata idején.

[[Fájl:Páviai csata 1525.jpg|jobbra|bélyegkép|260px| I. Ferenc foglyulejtésefoglyul ejtése]]

A császári seregek [[február 3.|február 3-ára]] [[Pavia|Pávia]] alá értek, számuk ekkorra megközelítette a {{formatnum:23000}} főt. Frundsberg egységeihez csatlakoztak Pescara márki, de Lannoy és Bourbon herceg egységei. Azonban a megerősített francia tábor láttára nem támadtak, vártak arra, hogy mit lép az ellenség, akik azonban szintén vártak, arra, hogy elfogyjon a pénz a császári oldalon, és feloszoljon a sereg. Ez kis híján meg is történt: a hónap közepén a zsoldosok ultimátumot intéztek a tisztekhez, ha március 1-jéig nem támadnak, akkor elvonulnak.