„Paviai csata (1525)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Paxfax (vitalap | szerkesztései)
a Paxfax átnevezte a(z) Páviai csata (1525) lapot a következő névre: Paviai csata (1525): megtévesztő kiejtési hiba javítása
Paxfax (vitalap | szerkesztései)
betűkorrekciók
1. sor:
{{egyért2|az Itáliai háború egyik csatájáról|PáviaiPaviai csata (egyértelműsítő lap)}}
{{csata infobox
|név=PáviaiPaviai csata
|kép=Battle of Pavia.jpg
|képleírás=A páviaipaviai csata
|konfliktus=[[Itáliai háború (1521–26)]]
|időpont=[[1525]]. [[február 24.]]
|helyszín=[[Pavia|Pávia]], [[Lombardia]]
|eredmény=Döntő [[Habsburg Birodalom|Habsburg]] győzelem
|egyik fél=[[Fájl:Pavillon royal de France.svg|border|25px]] [[Francia Királyság]]
18. sor:
}}
 
A '''páviaipaviai csata''', melyetamelyet a lovagkor utolsó csatájának is hívnak, a [[Habsburg–Valois párharc]] egyik fontos állomása volt, melynekennek során a franciák – főleg [[I. Ferenc francia király|I. Ferenc király]] rossz döntéseinek következtében – vereséget szenvedtek. A csatavesztés eredménye lett a [[madridi béke]]szerződés.
 
== Előzmények ==
Az [[1522]]-es [[bicoccai csata (1522)|bicoccai csata]]vesztéssel a franciák egy időre felhagytak itáliai terveikkel, ekkor még hátráltatta őket az a tény is, hogy a pápa, [[VI. Adorján pápa|VI. Adorján]] korábban [[V. Károly német-római császár|V. Károly császár]] nevelője volt, így támogatására nem számíthattak.
 
A kedvező fordulat a következő évben következett be, amikor az [[Olaszország történelme#Az itáliai városállamok kialakulása|itáliai városállamok]] I. Ferenchez fordultak segítségért, valamint VI. Adorján halála miatt új pápát kellett választani, ő pedig a Medici családból származó [[VII. Kelemen pápa|VII. Kelemen]] lett, aki franciabarát nézeteket vallott. Ebben az évben történt Bourbon connetableconnétable átállása a császáriakhoz: Bourbon herceg a francia korona megszerzéséről álmodozott, és ennek érdekében szövetségeseket keresett: V. Károlyban meg is találta emberét. A tárgyalásaikat szerződéssel erősítették meg, ám tervük kitudódott, így I. Ferenc hazaárulás névencímén lefoglalta Bourbon birtokait, aki menekülni kényszerült.
 
Mégis, az [[1524]]-es évben eleinte francia földön voltak hadmozdulatok: a császári csapatok [[Francesco Fernando d’Avalos]], pescarai márki vezetésével [[Marseille]]-t ostromolták sikertelenül.
 
=== PáviaPavia ostroma ===
[[1524]]-ben [[I. Ferenc francia király]] mozgósította seregét, és betört [[Lombardia|Lombardiába]], és elfoglalta Milánót. A franciák ekkor ahelyett, hogy [[Charles de Lannoy]]t, a nápolyi alkirályt kezdték volna el üldözni, inkább [[Pavia|Pávia]] ostromához fogtak. Sikerük biztosnak tűnt, még ha rosszul is választottak célpontot, mivel V. Károly megint pénzszűkében volt, és nem tudott hadsereget toborozni a franciák ellen.
 
A franciák egy vadaskertben állították fel a főhadiszállásukat, a Mirabello vadászkastélyban pedig a király lakott. A sereg balszárnyát Károly, Alençon grófja vezette, a centrumot pedig [[Jacques La Palice]] vezette, a jobbszárnyra a svájciak kerültek.
34. sor:
A várat [[Antonio de Leyva]] védte 5400 emberrel. Az ostromot a franciák [[november 21.|november 21]]-én kezdték, de a jól megerősített vár bevétele nem látszott könnyű feladatnak: mindkét fél kezdett kimerülni: a védők élelmiszer-, az ostromlók lőporhiánnyal küszködtek.
 
A francia ostrom elhúzódása alatt V. Károlynak sikerült pénzt szereznie, és ezután hadsereget toboroznia. A sereg vezére a kipróbált zsoldos, [[Georg Frundsberg]] lett. Milánó lett volna az elsődleges célpont számukra, hogy így vonják el PáviátólPaviától a franciákat, de inkább mégis a francia fősereg megtámadása mellett döntöttek, mivel lehetett arra számítani, hogy a helyőrség is kitör a csata idején.
 
== A csata ==
 
[[Fájl:Páviai csata 1525.jpg|jobbra|bélyegkép|260px| I. Ferenc foglyulejtésefoglyul ejtése]]
A császári seregek [[február 3.|február 3-ára]] [[Pavia|Pávia]] alá értek, számuk ekkorra megközelítette a {{formatnum:23000}} főt. Frundsberg egységeihez csatlakoztak Pescara márki, de Lannoy és Bourbon herceg egységei. Azonban a megerősített francia tábor láttára nem támadtak, vártak arra, hogy mit lép az ellenség, akik azonban szintén vártak, arra, hogy elfogyjon a pénz a császári oldalon, és feloszoljon a sereg. Ez kis híján meg is történt: a hónap közepén a zsoldosok ultimátumot intéztek a tisztekhez, ha március 1-jéig nem támadnak, akkor elvonulnak.
 
A támadásra azonban már nem kellett sokat várni: [[február 23.|február 23]]-án éjszaka a vadaskert kőkerítését lerombolták a császári egységek, itt tudtak bevonulni a csapatok.