„Medgyes ostroma (1534)” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
a
Gritti önkényeskedése sokkolta Szapolyai és Ferdinánd híveit is egyaránt, a főbb magyar vezetők között pedig elégedetlenséget és féltékenységet szült (mint rendesen), hogy jelentős jövedelemmel bíró állami vagyont, így a királyi várak és sóbányák hasznát is rábízta Szapolyai. Gritti nem ismert korlátokat, ha ellenségeit félreakarta állítani. Szapolyainak már létkérdése volt Gritti eltávolítása, így amikor az meggyilkolta [[Czibak Imre]] [[Nagyvárad|váradi]] püspököt, akkor [[Erdély]]ben, a háború alatt először és egyben utoljára, eddig példátlan módon a két tábor hívei [[Majláth István]] vezetésével összefogtak és a Medgyesen székelő Gritti fiaival együtt beszorították. Az eredetileg segítségre küldött moldvai sereg is az ellenséghez csatlakozott és Gritti végzete beteljesült.
 
Szulejmán nem büntette meg Szapolyait, mert régóta gyanakodott arra, hogy Gritti [[Konstantinápoly]]ból [[Velence (Olaszország)|Velencébe]] titkos jelentéseket küld a [[dózse]] kormányának. Szapolyai javára volt, hogy az [[1530-as évek]] közepétől megromlott a [[török porta|porta]] és a [[Velencei Köztársaság|tengeri köztársaság]] viszonya, s alig három évvel Medgyes ostroma után háború robbant ki a két hatalom között.<br>
Paragli nagyvezírt is két év múlva kivégezték, Szulejmán pedig elengedte Szapolyainak a Medgyesen történteket, ami [[Bécs]]nek rendkívül rosszul jött, mert ekkor minden követ megmozgatott, hogy Szapolyait [[törökök|török]] támadás állítsa félre.
 
1 953

szerkesztés