„Ária” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: la:Aria (musica) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Az '''ária''' eredeti 16. századi jelentésében hangszerkíséretes szólóének, strófikus dal. Elődje a ''[[canzone]]'' volt, amelytől a 17. század elején különült el előbb az [[oratórium]]ban majd az [[opera (színmű)|operában]]. Az ária az operákban a drámai mozzanatok közepette a lírai megállásokat jelenti (zenekarral kísért magánének). A fő hangsúly minden esetben az énekszólam dallamvonalán nyugszik. Az ária lehet dalszerűen a szöveghez simuló vagy szabadabb dallamszövésű, amikor is egyetlen szótag hosszabb dallamvonal alátámasztásául szolgál vagy pedig a szavak és szótag szabadon, tetszés szerint ismétlődnek. Mutathat továbbá strófikus szerkezetet vagy [[madrigál]]szerű, esetleg visszatérésen nyugvó dallamforma-felépítést.
A [[Velence (Olaszország)|velencei]] operában kialakult a háromrészes [[da capo aria]], amely egy évszázadon át uralkodó típus maradt, s amelyet rendszerint deklamatorikus énekbeszéd, azaz [[recitativo]] előz meg, így biztosítva a cselekmény folytonosságát. A strófikus szerkezetű dalok a mellékszereplők körére korlátozódtak. A [[francia zene|francia]] operában az uralkodó típus a dalszerű felépítésű ária maradt. A [[nápoly]]i iskola komoly operáiban ''([[opera seria]])'' a zenekarkíséretes, [[koloratúra|koloratúrákban]] gazdagon díszített változata terjedt el, és formája ötrészessé bővült. Az ária a szereplő személyek lelkiállapotát gyakran természeti hasonlatokkal világítja meg, és különféle affektus-típusokkal jellemzi (düh, bosszú, gyász, stb.). Az ária [[Christoph Willibald Gluck|Glucknál]] elveszítette merev tipizálását és utat nyitott a [[Wolfgang Amadeus Mozart|mozart]]i-típusnak, amely már egyéni jellemek ábrázolására is képessé vált. A Mozartnál kialakult többrészes forma (recitativo-lassú rész-gyors rész) a 19. század olasz operáiban ([[Vincenzo Bellini|Bellinitől]] egészen [[Giuseppe Verdi|Verdiig]]) jelenetszerű felépítést kap és formáját mindenkor a drámai cselekmény, valamint az érzelmi történés határozza meg. [[Richard Wagner|Wagnernél]] és az idős Verdinél megszűnik recitativo és ária elkülönülése és az opera az énekbeszéd révén átkomponált jelleget ölt. Az áriának létezik az operától független hangversenyszerű formája is ([[koncertária]]), amely különösen [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] és [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]] életművében gyakori.
== Lejátszható felvételek ==
| |||