„Lomonoszov (település)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.6.3) (Bot: következő hozzáadása: vep:Lomonosov |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
10. sor:
'''Lomonoszov''' ([[orosz nyelv|oroszul]]: ''Ломоносов'') város [[Oroszország]] európai részén, [[Szentpétervár]]tól 40 km-re, a [[Finn-öböl]] déli partján. Közigazgatásilag Szentpétervár Petrodvoreci kerületéhez tartozik. Lakossága 37 800 fő (2003).
[[finn nyelv|Finn]] neve: ''Kaarosta'', orosz neve [[1948]]-ig '''Oranienbaum''' (oroszul: ''Ораниенбаум'') volt; a régies német szó jelentése: "narancsfa". Feltehetően az itteni főúri park üvegházaiban ilyen és hasonló díszfákat is neveltek; tény, hogy egy narancsfa a település régi címerében is látható. [[Mihail Vasziljevics Lomonoszov|Lomonoszov]], a híres orosz tudós nevét a város 1948-ban vette fel, akinek [[1753]]-tól egy közeli faluban üveg- és mozaikkészítő manufaktúrája működött. Az „Oranienbaum” nevet az itteni egykori főúri és cári rezidencia múzeummá alakított épületegyüttese viseli, melyet Szentpétervár és környéke más műemlékeivel együtt [[1990]]-ben felvettek az [[UNESCO]] [[Világörökség]] listájára.
{{Bővebben|Szentpétervár történelmi központja és a kapcsolódó műemlékegyüttesek}}
20. sor:
[[Fájl:Lomonosov's city gate.jpg|thumb|260px|Régi városkapu Lomonoszov városban]]
A [[19. század]] elején a várost Vaszilij Sztaszov építész és mások rendezési terve szerint kezdték beépíteni. Ebből az időből maradt fenn a ''városi hivatal'' [[klasszicista]] stílusú épülete (1815–1824) és a ''városkapu'' (1826–1829); [[1864]]-ben megindult a vasúti közlekedés, felépült a vasútállomás ma is álló épülete. A vasút eredményeként a város népszerű nyaralóhellyé vált, jellegzetesen északi stílusú fa- vagy fabetétes nyaralók sora épült. A szovjet forradalom után az itteni paloták és parkok is állami tulajdonba kerültek. A [[
A város arculata az 1960-as évektől sokat változott: a fából készült régi nyaralók, lakóházak legnagyobb többségét lebontották, a déli városrészen új lakótelepeket alakítottak ki. A palotaépületek egy részét a háború utáni időkben helyreállították; teljes felújításuk csak az 1990-es években kezdődött meg.
|