„Sztrájk” változatai közötti eltérés

Az ókori ipari műhelyekben, majd a középkorban is előfordultak munkabeszüntetések a céhes ipar s még inkább a [[manufaktúra|manufaktúrák]] keretében, a sztrájkok igazi jelentősége a [[kapitalizmus]] korában, a gyárak megjelenése, a nagyüzemi proletariátus kialakulása után , a 18. század végén és a 19. század elején bontakozott ki. Kezdetben a munkások ösztönös tiltakozásának eszköze volt a kizsákmányolás növelése ellen, később a [[szakszervezet]]ek irányításával céltudatosan és szervezetten zajlott le. Eleinte csak egy üzemen, majd egy városon belül egy-egy meghatározott iparágra terjedt ki és többnyire gazdasági jellegű volt. Az 1830 - 1840-es években a legfejlettebb tőkésállamban, [[Egyesült Királyság|Nagy Britanniában]] jelentkeztek először a [[választójog]] megadásáért vívott politikai sztrájkok a [[chartizmus|chartista mozgalom]] keretében, amelyek aztán minden fejlettebb államban tért hódítottak. A szociáldemokrata, illetve a szocialista pártok a 19. század végén és és a 20. század elején több államban szerveztek politikai sztrájkot. Miután az általános sztrájknak mint a fegyveres felkelés előkészületének szerepe az [[1905]] - [[1907]]-es orosz polgári demokratikus forradalom során kibontakozott, a jobboldali szociáldemokrata igyekezett visszatartani a proletariátust az általános sztrájktól. [[Oroszország]]ban az [[első világháború]] idején, az [[1916]]-os és az [[1917]] eleji nagy sztrájkok a tömegek háborúellenességét és forradalmi hangulatát juttatták kifejezésre. [[1917]] nyarán egymást követő hatalmas sztrájkok a bolsevikok politikáját támogatták az Ideiglenes Kormány ellen. Az Októberi Szocialista Forradalom hatására világméretekben a legnagyobb sztrájkhullám bontakozott ki. Ezek közül a legjelentősebbek voltak az 1918. januárjában [[Ausztria|Ausztriában]] és [[Magyarország]]on, [[1918]]. novemberében [[Németország]]ban [[1919]] elején [[Olaszország]]ban lezajlott általános sztrájkok és az általános vasutas sztrájk [[1920]]-ban [[Franciaország]]ban. A két világháború közötti időszakban, amikor a sztrájkok szervezésében és vezetésében már jelentős szerepük volt az Októberi Szocialista Forradalom után alakult új típusú forradalmi munkáspártoknak, legnagyobb szabásúak az [[1926]]-os angol általános, az [[1925]] - [[1926]]-os hongkongi, az [[1934]]-es franciaországi sztrájkok voltak. Jóllehet a fasiszta államok korlátozták vagy megszüntették a munkások jogát, egyes a fasiszták megszállása alatt álló államokban - mint pl. [[Hollandia|Hollandiában]] - nagyméretű hitleristaellenes tömegsztrájkok zajlottak le. A [[második világháború]] után széles körű sztrájkmozgalom bontakozott ki a vezető [[imperialista]] országokban, az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ban (acélipari sztrájkok) és [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] is. [[Belgium]]ban és [[Olaszország]]ban országos méretű tömegsztrájkok zajlottak le, rendkívül jelentős volt a több milliós tömegeket megmozgató japán politikai általános sztrájk [[1960]]-ban, valamint [[1962]]-ben a francia általános sztrájk, amely a [[fasizmus]] erőinek megfékezésére irányult. Jelentős sztrájkok zajlottak le [[1962]]-ben [[Spanyolország]]ban, [[Portugália|Portugáliában]] és [[Brazília|Brazíliában]] is.