Wikipédia

„Cateau-cambrésis-i béke” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
160 008 szerkesztés
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: ka:კატო-კამბრეზის ზავი; kozmetikai változtatások
2. sor:
| név = Cateau-cambrésis-i béke
| kép1 = Cateau-Cambresis.jpg
| képaláírás1 = A cateau-cambrésis-i szerződés: a francia–spanyol megbékülés jelképe <br /><small>(reneszánsz festmény, [[Siena]])</small>
| kép2 =
| képaláírás2 =
| típus =
| megszövegezés dátuma =
| aláírás dátuma = [[1559]]. [[március 12.|március&nbsp;12.]], [[április 2.|április&nbsp;2.]]<br />[[1559]]. [[április 3.|április&nbsp;3.]]
| aláírás helye = [[Le Cateau-Cambrésis]], [[FileFájl:Bannière de France style 1500.svg|border|25px]]
| aláírók = [[FileFájl:Bannière de France style 1500.svg|border|25px]]&nbsp;[[Franciaország|Francia Királyság]] <br /> [[FileFájl:Flag of England.svg|border|25px]]&nbsp;[[Anglia]] <br /> [[FileFájl:Estandarte real de 1556-1580 y 1668-1700.svg|border|20px]]&nbsp;[[Spanyolország|Spanyol Királyság]]
| ratifikációs okmányok leadása =
| életbelépés =
20. sor:
A cateau-cambrésis-i békeszerződések a [[16. század]] egyik legjelentősebb európai nemzetközi megállapodása. Csaknem egy évszázadra meghatározta Franciaország és Spanyolország viszonyának alapjait. A spanyol katonai fölény gyökeresen új geopolitikai helyzetet teremtett, a szerződés ezeket megváltozott hatalmi viszonyokat rögzítette. A spanyol [[Habsburg-ház|Habsburgok]] és a francia [[Valois-ház]] harcában a spanyol nagyhatalom kerekedett felül. Franciaország elveszítette itáliai hódításainak és érdekterületeinek legnagyobb részét, fel kellett hagynia az itáliai beavatkozás politikájával. Itália a spanyol nagyhatalom kizárólagos érdekterületévé vált. Elkövetkezett Spanyolország ''„arany évszázada” (Siglo de Oro).''
 
== Előzmények ==
 
Az [[itáliai háború (1551–1559)|1551–1559-es itáliai háború]], más néven Habsburg–Valois háború 7. évében, [[1557]]. [[augusztus 10.|augusztus 10-én]] a [[Pikárdia|Pikárdiában]] [[saint-quentini csata|saint-quentini csatában]] a francia csapatok katasztrofális vereséget szenvedtek a [[Emánuel Filibert savoyai herceg|Savoyai Emánuel Filibert herceg]] által vezetett spanyol haderőtől. A vereség miatt visszahívták [[François de Guise]] herceg itáliai francia hadseregét. A sietve érkező Guise [[1558]]. [[január 8.|január 8-án]] gyors rajtaütéssel elfoglalta az [[1347]] óta angol kézben lévő [[Calais]]-t, bevette [[Arlon]]-t és [[Thionville]]-t.<ref>Claude de La Châtre de La Maisonfort: ''Mémoire sur les siège de Calais et de Thionville'', 1744, kiadó [[Lenglet du Fresnoy]] abbé, III. kötet.</ref>. Az angolokat kiűzték Franciaország földjéről, a Habsburg császári haderőt a [[Mosel]] folyón túlra vetették vissza. Néhány hónappal később, [[1558]]. [[július 13.|július 13-án]] azonban [[Lamoraal van Egmont|Egmont gróf]] spanyol hadserege – az angol flotta támogatásával – újabb vereséget mért a franciákra a [[gravelines-i csata|gravelines-i csatában]], Calais közelében. Franciaország vert helyzetbe került. Ugyanakkor a spanyol–angol szövetség sem volt abban a helyzetben, hogy folytassa a kimerítő háborút. Patthelyzet állt be.
30. sor:
Mind Spanyolország, mind Franciaország kimerült a háborúkban. Mindkét állam a teljes pénzügyi összeomlás szélére jutott. A kormányokat kölcsönökkel finanszírozó [[antwerpen]]i bankárok 1557–1559 között csődbe jutottak, egy addig példa nélküli gazdasági válság következtében. Ezek a körülmények megérlelték a hadviselő felek hajlandóságát a béketárgyalásokra.
 
== A békeszerződések ==
[[II. Henrik francia király|II. Henrik király]] két szerződést kötött: az elsőt [[I. Erzsébet angol királynő]] Angliájával, a másodikat [[II. Fülöp spanyol király]] Spanyolországával. A békekötést megelőző megbeszélések a [[Ciszterciek|cisztercita]] Cercamp apátságban folytak le, [[Frévent]] városában, [[Arras]] közelében. A tárgyalások színhelyét később áttették a [[Dél-Németalföld|spanyol-németalföldi]] [[Le Cateau-Cambrésis|Cateau-Cambrésis]] erődített városába, a szerződés írták alá, amely [[Cambrai]] városától 20&nbsp;km-re keletre fekszik.<ref>A várost egy évszázaddal később, [[1642]]-ben elfoglalták [[XIII. Lajos francia király]] csapatai, ma Észak-Franciaországban található, [[Nord]] megyéhez, a [[Nord-Pas-de-Calais]] régióhoz tartozik. </ref>
 
42. sor:
A ''második cateau-cambrésis-i szerződést'' a Cercamp apátságban tárgyalták. A szerződést [[1559]]. [[április 3.|április 3-án]] írták alá [[II. Henrik francia király]] és [[II. Fülöp spanyol király]] teljhatalmú megbízottai. A szerződés véget vetett az [[itáliai háborúk]]nak. Hosszú időre lezárult a francia királyi haderő 65 év óta tartó itáliai vállalkozása, amely [[1494]]-ben kezdődött, amikor [[VIII. Károly francia király|VIII. Károly király]] bevonult [[Firenze|Firenzébe]].
 
A szerződés értelmében Franciaország elveszítette szinte valamennyi észak-itáliai és savoyai hódítását. Franciaország kötelezte magát, hogy az elfoglalt [[Savoyai Hercegség]]et, [[Piemont]]ot, a dél-burgundiai [[Charolais]] grófságot, sőt a 30 év óta megszállva tartott, [[Rhône]]-menti [[Bugey]] és [[Bresse]] tartományokat is visszaadja [[Emánuel Filibert savoyai herceg|Savoyai Emánuel FilibertFilibertnek]]nek (1528-1580), Savoya és Piemont uralkodó hercegének, Spanyolország szövetségesének. [[Korzika|Korzikát]] a [[Genovai Köztársaság]]nak adta át. A Piemonttal szomszédos [[Monferratói Őrgrófság]]ot ''(Marchesato del Monferrato)'' [[Guglielmo Gonzaga]] (1538–1587), [[Mantova]] hercege szerezte neg. Franciaországnak le kellett mondania a [[Milánói Hercegség]]ről ''(Le Milanais)'' és a [[Franche-Comté]] grófságról is Spanyolország javára.
 
Franciaországnak ki kellett ürítenie [[Piemont]]ot, csupán 5 fontos erősséget tarthatott meg 3 évi időtartamra ebben a tartományban: [[Torino|TorinóTorinót]]t ({{ny-fr|Turin}}), [[Pinerolo|PinerolóPinerolót]]t ({{ny-fr|Pignerol}}), [[Savigliano|SaviglianóSaviglianót]]t ({{ny-fr|Savillan}}), [[Chivasso|ChivassóChivassót]]t ({{ny-fr|Chivas}}), [[Chieri]]t ({{ny-fr|Quiers}}) és a [[Saluzzo|SaluzzóSaluzzói]]i grófságot ({{ny-fr|Marquisat de Saluce}}).
 
Franciaország elvesztette flandriai hódításait is, csak néhány [[pikárdia]]i várost ([[Saint-Quentin]], [[Ham]], [[Le Catelet]]) tarthatott meg. Ugyanakkor előnyhöz jutott azzal, hogy a Habsburgok osztrák ága, [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd német-római császár]], magyar és cseh király, az elhunyt [[V. Károly német-római császár|V. Károly]] öccse, [[II. Fülöp spanyol király]] tulajdon nagybátyja nem képviseltette magát a cateau-cambrésis-i tárgyalásokon, így a szerződésbe ''nem került bele'' a Franciaország által már [[1552]]-ben a [[Német-római Birodalom]]tól elfoglalt „Három Püspökség”: [[Metz]], [[Toul]] és [[Verdun]] ügye. Ezt a három birodalmi várost, amelyek ''[[de facto]]'' már 7 éve francia megszállás alatt álltak, a békekötés után is Franciaország birtokában maradtak.
 
A békeszerződésben Spanyolország két dinasztikus házassági megállapodást is kikényszerített:
* [[II. Henrik francia király]] feleségül adta a leányát, [[Valois Erzsébet spanyol királyné|Valois Erzsébet hercegnőhercegnőt]]t (1545–1568) a frissen megözvegyült [[II. Fülöp spanyol király]]hoz.
* II. Henrik király feleségül adta a húgát, [[Valois Margit savoyai hercegné|Valois Margit hercegnőhercegnőt]]t (1523–1574) [[Emánuel Filibert savoyai herceg]]hez, Spanyolország szövetségeséhez, a német-római császár hűbéreséhez. Margit hercegnő hozományként vitte a házasságba Piemont és Savoya Hercegségeit, amelyeket Franciaország 25 évvel korábban elfoglalt.
 
[[FileFájl:Torino - Caval ëd Brons latoA particolare.jpg|thumb|right|300px|A cateau-cambrésis-i békekötés (dombormű Emánuel Filibert savoyai herceg lovasszobrának alapzatán, [[Torino|Torinóban]].]]
 
== Következmények ==
65. sor:
[[Fájl:Tournament between Henry II and Lorges.jpg|thumb|right|300px|A végzetes lovagi torna, 1559. június 30.]]
 
Az eseményt tragédia árnyékolta be: egy héttel később, [[június 30.|június 30-án]] Párizsban [[II. Henrik francia király|II. Henrik király]] egy [[lovagi torna|lovagi tornán]] – amelyet éppen a békekötés megünneplésére szervezett – súlyos, utóbb halálosnak bizonyuló sérülést szenvedett. A haláltusáját vívó, de mindvégig tudatánál lévő király sürgette, hogy azonnal tartsák meg a másik esküvőt is, saját húgának, [[Valois Margit francia királyi hercegnő|MargitMargitnak]]nak (1523–1574), Berry hercegnőjének egybekelését [[Emánuel Filibert savoyai herceg|Emánuel FilibertFiliberttel]]tel, [[Savoya uralkodóinak listája|Savoya címzetes hercegéhercegével]]vel. II. Henrik attól tartott, hogy ha ő meghal, a savoyai herceg visszautasíthatja a házasságot. A második esküvőt [[1559]]. [[július 10.|július 10-én]] tartották. Henrik király aznap meghalt. Felesége, [[Medici Katalin francia királyné|Medici Katalin királyné]], gyermekeivel egyedül maradva, megkezdte elszánt – és sokáig sikeres – harcát a [[Valois-ház]] hatalmának fenntartásáért. Franciaországban fellángoltak a [[francia vallásháborúk|vallásháborúk]], erősödött a [[hugenották]] üldözése.
 
== Távolabbi következmények ==
[[Valois Erzsébet spanyol királyné|Valois Erzsébettel]] való házassága révén II. Fülöp spanyol király – abban az ekkor még valószínűtlennek tűnő esetben, ha II.&nbsp;Henrik fiai utód nélkül halnának meg – jogot formálhatott a francia trónra. Három évtizeddel később pontosan ez következett be, és háború robbant ki az idős II. Fülöp és a másik trónigénylő, [[IV. Henrik francia király|Navarrai Henrik]], (Erzsébet húgának, [[Valois Margit francia királyné|Valois MargitMargitnak]]nak férje) között. Spanyolország vereséget szenvedett, [[1598]]-ban a a [[vervins-i béke]]szerződésben újratárgyalták és részben helyreállították a 40 évvel korábbi cateau-cambrésis-i szerződésben leírt rendezést, de Fülöpnek le kellett mondania francia trónigényéről. Ez – negyven éven át tartó vallásháború és külháború ellenére – Franciaország lassú erősödését mutatta. A cateau-cambrésis-i béke teljes revíziójára 100 év múlva került sor, az [[Francia–spanyol háború (1635–1659)|1635–1659-ös francia–spanyol háborút]] lezáró [[pireneusi béke]]szerződésben.
 
== Jegyzetek ==
{{reflist}}
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://dinastias.forogeneral.es/isabel-clara-eugenia-la-gran-infanta-t109.html A cateau-cambrésisi-i békekötés szereplőiről] {{es}}
* [http://www.archive.org/stream/histoiredelabba00cardgoog#page/n10/mode/2up A cercampi apátság] {{fr}}
107. sor:
[[it:Pace di Cateau-Cambrésis]]
[[ja:カトー・カンブレジ条約]]
[[ka:კატო-კამბრეზის ზავი]]
[[lb:Fridde vu Cateau-Cambrésis]]
[[nl:Vrede van Cateau-Cambrésis]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Cateau-cambrésis-i_béke”