„II. Katalin címzetes latin császárnő” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor:
Katalin féltestvére nem más volt, mint IV. Fülöp francia király, valamint Valois Johanna, és II. Károly alençon-i gróf is.
1307. október 11-én, II. Katalin néven megörökölte édesanyjától (I. Katalin) a Konstantinápoly címzetes császárnője címet, ám mivel még kiskorú volt, helyette apja irányította a birodalom ügyeit, 1325. december 16-án bekövetkezett haláláig.
1303. április 15-én a csecsemő Katalint hivatalosan is eljegyezték a 20 esztendős V. Hugó burgundiai herceggel, ám a megegyezést 1312-ben felbontották a felek.
1313 júliusában nőül ment a 34 éves I. Fülöp tarantó-i herceghez, Róbert nápolyi király öccséhez.
14 ⟶ 15 sor:
A frigyből öt gyermek született:
* Róbert (1319-1364)
* Lajos (1320-1362), később ő lett I. Johanna nápolyi királynő második férje
* Margit (kb. 1325-1380), első férje Edward Balliol volt (aki a skót koronára formált jogot), második férje pedig Baux-i Ferenc lett, aki Andria hercege volt, az ő fiuk, Jakab lett 1374-től Konstantinápoly utolsó címzetes császára (Jakab 1382-ben nőül vette I. Johanna nápolyi királynő húgának, Máriának a leányát, Ágnes durazzó-i hercegnőt)
* Mária (1327-ben született, s valószínűleg még csecsemőként meghalt)
* Fülöp (1329-1374), II. Fülöp néven Albánia uralkodója, akháj és tarantó-i herceg, valamint III. Fülöp néven Konstantinápoly címzetes császára
1325-ben Katalin férjét, Fülöpöt, II. Fülöp néven Konstantinápoly címzetes császárának kiáltották ki, ám miután 1331-ben az asszony megözvegyült, benyújtotta igényét a megüresedett császári trónra, elsőszülött fiukból, az akkor csupán 12 esztendős Róbertből pedig apja után Tarantó következő hercege lett, II. Róbert néven. Katalinból ezek fényében a nápolyi királyi udvar egyik befolyásos tagja vált.
Az asszony udvartartása jóval világiasabb erkölcsökkel rendelkezett, mint Róbert nápolyi uralkodó udvara, ahol a király felesége, Mallorca-i Száncsá már-már túlzottan istenfélő magatartása érvényesült. I. Johanna nápolyi királynő uralma alatt Katalin többször is kinyilvánította, mennyire ellenzi a királynő húga és Durazzó-i Károly herceg frigyét. (Károly családja elvileg riválisa volt a trónharcokban annak a dinasztiának, amelyből például felesége is származott.) 1333-ban Katalin fiából, Róbertből akháj herceg lett, ám a tizennégy éves fiú helyett anyja kormányozta a tartományt 1341-ig, amikor Róbert nagykorú lett, utána pedig Katalin mint társuralkodó játszott szerepet fia életében, egészen 1346-ban bekövetkezett haláláig. 1341-ben az asszony lett Kefalónia kormányzója, mely tisztet haláláig betöltötte
1345-ben I. Johanna királynő parancsot adott első férje, Anjou András magyar királyi herceg megölésére, mivel nem akarta megosztani vele a Nápolyi trónt. 1346 elején az özvegy már Katalin fiai közül szeretett volna új férjet. Végül Katalin másodszülött fia, Lajos vette nőül Johannát 1346. augusztus 20-án.
Amikor Katalin fiai, Róbert és Lajos konfliktusba kerültek egymással a konstantinápolyi császári címért, az asszony inkább Lajos mellé állt, ám a trónt végül Róbert szerezte meg 1346-ban.
| |||