„Fémek” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
69. sor:
==== Fémvegyületek ====
Vegyületnek nevezzük, ha két vagy több elem atomjai kémiai reakció során molekulákká egyesülnek, és egy új, az alkotóktól eltérő tulajdonságú anyagot hoznak létre. A fémvegyületek két- vagy többalkotós fázist alkotnak, melynek alkotó elemei közös kristályrácsba rendeződnek. Nem sztöchiometrikus, de jellemző, állandó anyagmennyiség-aránnyal leírható anyagok.
Ionvegyületet képezhetnek egymással a nemfémes, a metalloid és az átmeneti elemek az erősen fémes elemekkel. A kristályos fázisban kémiai vegyértéküknek megfelelő arányban egyesülnek. A kémiai vegyületekhez hasonlóan pozitív és negatív ionok alkotják a vegyület rácsát. A vegyületkristályok stabilak, nehezen olvadnak, nagyon kemények. Ilyen például a nyersvasban előforduló Fe<sub>3</sub>C képletű ötvözet, amely törékennyé, rideggé teszi a fémet.
Az elektronvegyületek összetételét a vegyület molekuláiban lévő szabad elektronoknak és az atomok számának hányadosa szabja meg. A rácsszerkezet-típusuk három csoportba sorolható: β- fázis, γ- fázis, ε- fázis. Elektronvegyületet a nehezen olvadó, egy vegyértékű fémek és az átmeneti elemek alkotnak a könnyen olvadó fémekkel. Az elektronvegyületek az ionvegyületeknél kevésbé stabilak, viszonylag könnyen oldódnak, keménységük is kisebb az ionvegyületekénél.
| |||