„Jan van Goyen” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
7. sor:
Cipészmester családjában látta meg a napvilágot Leidenben, Leiden a 17-18. században számos művész bölcsője volt és a szabad Hollandia szellemi központja. Van Goyen grafikai és festészeti tanulmányait Leidenben, majd [[Hoorn]]ban végezte, aztán két évet [[Franciaország]]ban töltött tapasztalatszerzés céljából. 1616-ban [[Haarlem]]ben [[Esaias van de Velde]] tanítványa. Van Goyen pályája kezdetén Van de Velde újszerű, de még elfogult, nehézkes modorában kezdett festeni ([[Berlin]], [[Braunschweig]], [[Bréma (település)|Bréma]] városképei), feltehetően [[Hendrick Avercamp]] is hatott rá.
 
Van Goyen azonban csakhamar megtalálta saját egyéni stílusát, lefordította az emberi érzelmek nyelvére azokat a rejtett hangulatokat, amelyeket a természet mélyén szemlélődő ember megtalál., egyszerű festészeti eszközökkel érte el célját, rendszerint képei háromnegyedét a fátyolszerű, felhőzettel borított égbolt alkotja, alatta a táj meleg színeit a napfénytől áthatott párás levegő szűri meg, s mindez egységbe foglalja legjobb tájképeit (''Leiden látképe'', Alte Pinakothek, [[München]]), ''Drezda látképei'', ''Dordrecht látképe'', stb. A tájábrázolás újfajta átélése Van Goyen számos kortársát is magával ragadta, köztük [[Salomon van Ruysdael]] (1600-1670), [[Roland Roeghman]] (1597-1686) és [[Aert van der Neert]] (1603-1677), stb. Van Goyen nyomán mintegy új lendületet kapott a holland tájképfestészet.
 
Van Goyen tájképei folyópartokat tavakat, csatornákat, utakat, homok dűnéket és tengerpartot ábrázolnak Hága, [[Rotterdam]], [[Delft]], [[Dordrecht]], Leiden, [[Gouda (város)|Gouda]], [[Rhenen]], [[Arnhem]], [[Nijmegen]], [[Emmerich]] és [[Kleve]] közelében. Gyakran az [[évszak]]ok is szerepet játszanak tájábrázolásában, előszeretettel festett [[tél]]i tájakat, továbbá [[tenger]]i és [[város]]képeket. Festett még történelmi képeket és csendéleteket, a portréfestéstől elzárkózott, bár tájképein gyakran jelennek meg a tájhoz tartozó figurális alakok.