„Maroklőfegyver” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
HA5LQ (vitalap | szerkesztései)
HA5LQ (vitalap | szerkesztései)
→‎A pisztoly szerkezeti felépítése: Különböző reteszelési rendszerek ismertetése
84. sor:
 
=== Modern pisztolyok ===
==A pisztoly szerkezeti felépítése, működése==
[[Fájl:Parts desc of handgun M1911A1.jpg|300px|bélyegkép|Egy M1911A1 szerkezeti felépítése: 1. csőtorkolat, csőszáj (muzzle) 2. első irányzék(front sight) 3. csúszózár (slide) 4. 5. hátsó irányzék(rear sight) 6. kakas (hammer) 7. 8. markolat biztosító (grip safety) 9. markolat (grip) 10. 11. tárfenék, tártalp (magazine bottom) 12.tárkioldó gomb (magazine release button) 13. ravasz (trigger) 14. sátorvas (trigger guard) 15. biztosító kar (safety lever)]]
 
97. sor:
-->
[[Fájl:Vis wz 35 (Radom 9 mm, P.35p) pistol.gif|200px|bélyegkép|Vis wz 35 lengyel gyártmányú pisztoly tüzelés közben]]
 
===Működési elvek===
A félautomata pisztolyok általában hátralökő rendszerűek, de létezik gázdugattyús is (pl. Desert Eagle). A hátralökő rendszerű fegyverek lehetnek reteszeletlen, súlyzáras (újabb megnevezéssel tömegzáras), vagy szilárd reteszelésűek. A szilárd reteszelésű pisztolyok lehetnek rövid vagy hosszú csőhátrasiklásos rendszerűek.
 
====Reteszeletlen súlyzáras (tömegzáras) pisztoly működése====
A hátul töltős fegyvereknél, miután a lőszert a töltényűrbe betöltötték, a csőfart le kell zárni. A legegyszerűbb zárási mód a súlyzár (tömegzár). A helyretoló rugó által kifejtett erő a zárat a cső töltényűr felőli végéhez nyomja, így a zár a csőfart lezárja. Az elsütőbillentyűt meghúzva a megfeszített kakas ráüt a záron keresztül mozgó ütőszegre, amely a töltény csappantyújára üt. A csappantyúelegy által keltett szikra hatására a lőportöltet berobban, és hirtelen nagy gáznyomás keletkezik. E nyomás hatására a lövedék a hüvelyből kisiklik, és a csőben előre halad, míg a hüvely a neki feszülő zárral együtt hátrafelé indul el. A zár (tömege, és a helyretoló rúgó ereje miatt) a hüvellyel együtt viszonylag lassan indul hátra. (A kapott impulzus m*v ugyanakkora a lövedékre nézve, mint a hüvelyhez támaszkodó, a szánba épített zárra nézve, ezért a néhány gramm tömegű lövedék sokkal nagyobb sebességgel halad a csőtorkolat felé, mint a nagy tömegű zár és szán hátra.) Így a lövedék előbb hagyja el a csövet (és csökken le ekkor a csőben a nyomás), mint amennyi idő alatt hüvely veszélyes mértékben kicsúszhatna a töltényűrből. (Ha nem így lenne, a hüvely vékony fala, amelyet a töltényűr már nem támaszt meg, a nagy nyomás miatt szétrepedhetne.) Ez után a kapott impulzus hatására a hüvely a szánra szerelt zárat hátratolva halad, a hátrasikló szán a helyretoló rugót összenyomja, és a kakas rúgóját megfeszíti. A töltényhüvely a tokban elhelyezett hüvelykivetőbe ütközve - általában jobbra - kivetődik. A szán hátsó helyzetében a tölténytár rugója a legfelül lévő töltényt a töltényűr elé emeli, majd a helyretoló rugó hatására előre sikló szánba szerelt zár azt a töltényűrbe tolja. A helyretoló rugó által kifejtett erő a zárat a cső töltényűr felőli végéhez nyomja, így a zár a csőfart lezárja, és a fegyver ismét elsüthető.
 
Az első lövés előtt a pisztolyt a szán kézzel való hátrahúzásával, majd elengedésével kell csőre tölteni. A lövés leadása után a töltési folyamat a fent leírt módon, automatikusan történik. Ha a tárból az utolsó lőszer is kijutott, lőszer helyett az adogató ajak emelkedik ki (vagy hozza működésbe a szánakasztót), amely a lövés után a szánt nem engedi előre siklani. Ebből a fegyver használója tudhatja, hogy a tár kiürült. Szánakasztóval szerelt fegyvernél a szán a tár kihúzása után is hátsó helyzetében marad, és a töltés után elég a szánakasztót megnyomni, hogy az előre sikló szán egy lőszert toljon a töltényűrbe, és a fegyver ismét tüzelésre kész legyen.
 
A csőre töltött fegyvert a szán kézzel való hátrahúzásával lehet üríteni. Ekkor a lőszert a szánra szerelt hüvelyvonó húzza ki a töltényűrből, majd a hüvelykivető kiveti. Az ürített fegyver elsütésével a szán által megfeszített kakas az ütőszegre ütve alaphelyzetébe tér vissza.
 
 
====Szilárd reteszelésű, rövid csőhátrasiklásos pisztoly működése====
Nagyobb energiájú lőszer tüzeléséhez a súlyzár nem alkalmas, mert a keletkező nagy nyomás miatt a hüvely a töltényűrből idő előtt kicsúszna. Ennek megakadályozására addig, ameddig a lövedék a csövet el nem hagyja, és így a csőben a nyomás le nem csökken, a zárat egy mechanikus retesz szilárdan a csőhöz rögzíti. Így lövéskor a csőben keletkező nyomás hatására a hüvely nem tud kicsúszni a csőből, hanem a csőhöz reteszelt zárral (és szánnal) együtt hátrafelé halad. Kb. 5-7 mm hátra mozgás után a lövedék már elhagyja a csövet, ekkor a cső és a zár mechanikus reteszelése old, a cső megakad, és csak a zárral szerelt szán siklik tovább hátra, egyúttal a helyretoló rugót összenyomva és a kakas rugóját megfeszítve. A szánra szerelt hüvelyvonó a hüvelyt magával húzza, majd a hüvelykivető kiveti. A szán hátsó helyzetében a tölténytár rugója a legfelül lévő töltényt a töltényűr elé emeli, majd a helyretoló rugó hatására előre sikló szánba szerelt zár azt a töltényűrbe tolja. A zár a csőhöz reteszelődik és azzal együtt halad előre a cső nyugalmi helyzetéig. A pisztoly ekkor ismét tüzelésre kész.
Az első lövéshez a fegyvert ugyanúgy a szánt kézzel hátrahúzva, majd elengedve kell csőre tölteni, mint a súlyzáras fegyvert. A tár ürülése jelzésének módja, valamint a cső ürítése is azonos módon történik.
 
A szilárd reteszelésű pisztolyok nagy többsége rövid csőhátrasiklásos rendszerű.
 
 
====Szilárd reteszelésű, hosszú csőhátrasiklásos pisztoly működése====
A fegyver működése annyiban különbözik a rövid csőhátrasiklásos pisztolyétól, hogy a cső és a zár reteszelése mindaddig fenn marad, amíg a csővel együtt mozgó szán (a helyretoló rugót és a kakast megfeszítve) a hátsó helyzetébe nem kerül. Ekkor megszűnik a reteszelés, a cső előre szalad, miközben a kivető kilöki az üres hüvelyt. Amikor a cső megáll, a zárakasztó lebillen, a zár előresiklik (eközben a már ismertetett módon tölt), és a cső ismét a zárhoz reteszelődik. A fegyver ismét tüzelésre kész.
 
A kevés ilyen rendszerű pisztoly egyike volt az 1910-ben a magyar határrendőrségnél és csendőrségnél rendszeresített Frommer 1910, valamint a Frommer Stop és Frommer Baby pisztoly.
 
== Pisztolygyártó világcégek ==