„Diescher József” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Korosmarta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Korosmarta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
Fájl:Diescher_Jozsef1_k.jpg|Diescher József portréja
</gallery>
Diescher József nagy múltú, Frankfurt am Main-ból származó építészdinasztia fejeként számos épületet tervezett és kivitelezett Pesten. A berlini ''Bauakademie'' hallgatója volt, Münchenben az Akadémia ''Civil-Baukunde'' előadásait hallgatta, illetve a ''Königliche Baugewerbschule'' látogatója volt. Tanulmányaira és korai terveire hatással voltak a korabeli építészeti mintakönyvek is, különösen ''Durand Leçon d’Architecture''-je. 1839-től a ''Pesti Építész Céh'' tagja. Budapesten közel harminc műemlék őrzi keze nyomát. Csupán 1850 és 1860 között több mint kétszáz építési engedélyt kapott a fővárosban. Diescher József sokáig tiszta klasszicista stílusban épített, de az 1860-as évektől már határozottan az eklektika felé hajlott, romantikus, neoreneszánsz elemeket is felhasználva.
 
'''Munkássága'''
36. sor:
 
'''Családja:'''
apja: Diescher János (1788-1862) építész,
felesége: Strohoffer Jozefa (1821-1875), gyermekei: Lajos (1842-1893), János (1847-1860), Viktor Géza (1852-1900), Irén (1853?-?), József (1859. márc. - 1859. jún. 6.), József (1860-1883)
testvérei: Diescher Antal (1819-?) építész, Diescher János (1813-1883) szülész-nőgyógyász főorvos, egyetemi tanár, Diescher Sámuel (1839-1915, Pittsburgh) mérnök
 
 
'''Felhasznált irodalom:'''
 
Gábor Eszter: Az Andrássy út körül. Osiris. Budapest Főváros Levéltára, 2010.
 
Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917, Bp. 1979. Akadémiai Kiadó, 33. o.
73 ⟶ 76 sor:
 
Petneházy Károly: Műemléképületek restaurálása a Józsefvárosban. Műemlékvédelem, Bp., 1969.
 
Komárik Dénes: Építészképzés és mesterfelvétel a XIX: században. Pesti mesterek és mesterjelöltek. Építés-Építészettudomány, 1971. 3. évf. 4. sz. 379-418. o.
 
Zakariás G. Sándor: Budapest. Magyarország műemlékei III. Bp., 1961.