„Menetelés Rómába” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
14. sor:
== A hatalomátvétel ==
 
Csak 1922 októberében került sor cselekvésre, amikor [[Luigi Facta]] miniszterelnök tervbe vette a szocialisták bevonását a kormányba. A fasiszta vezetők előzetes megbeszélések után – a kormány tudtával – [[október 27.|október 27-én]] mozgósították fegyvereseiket, ám konkrétan kidolgozott tervük nem volt. Az akció lebonyolítását egy négy ún. quadrumvirrequadrumvirből álló bizottságra, [[Emilio de Bono|Emilio de Bonóra]], [[Cesare Maria De Vecchi]]re, [[Italo Balbo|Italo Balbóra]] és [[Michele Bianchi]]ra bízták. AAz országot körzetekre osztották fel, és a fasiszták több nagyvárosban ([[Perugia]], Milánó, [[Bologna]]) átvették a hatalmat, miközben nem ütköztek számottevő ellenállásba. Október 24-én [[Nápoly]]ban összeült a fasiszta nagygyűlés, hogy megtárgyalja a főváros elleni felvonulás részleteit. Katonai terv azonban nem létezett, és a nagyjából {{szám|26000}} főt számláló gyengén felszerelt, utánpótláshiánnyal küszködő és egymással összeköttetésben nem álló fasiszta csapatok nem tudtak volna ellenállni a reguláris olasz hadseregnek. A menetelés katonai részénél jóval nagyobb jelentősége volt a politikai manővereknek, amit Mussolini ügyes taktikázással vitt véghez.
 
A [[Róma]] felé induló fasiszta fegyveresek pánikot keltettek a fővárosban, ám [[III. Viktor Emánuel olasz király|III. Viktor Emánuel]] király megakadályozta az [[ostromállapot]] kihirdetését. Mussolini [[október 29.|október 29-én]] híveit megelőzve Rómába sietett, ahol kiharcolta az uralkodónál, hogy kormányt alakíthasson. Mindehhez nem volt szükség erőszakra, a marcia su Roma mégis megvalósult [[október 31.|október 31-én]] egy demonstratív fasiszta díszfelvonulás formájában. Mussolini így különösebb erőszak nélkül, végeredményben törvényes eszközökkel lett Olaszország miniszterelnöke, hiszen a fasisztáknak volt parlamenti képviselete.