„Porzótáj” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.3) (Bot: következő módosítása: la:Stamen (botanice) |
alapos bővítés |
||
1. sor:
[[Fájl:Amaryllis stamens aka.jpg|thumb|right|250px|''[[Hippeastrum]]'' porzói]]
A '''porzótáj''' (''androeceum'', [[Ógörög nyelv|ógörög]] eredetű szó a ''andros'' = „férfi, ember” és az ''oikosz'' = „lakás” szavak összetételéből; magyarosra átírva: ''andrőceum''; a virágképletbeli jele: '''A''') a [[virág]] [[Hímnem (biológia)|hím]] jellegű tája,
A virág sok más részéhez hasonlóan lomblevél eredetű, de erősen differenciálódtak, azonban előfordul, hogy a porzólevelek alakulnak vissza zöld fotoszintetizáló levéllé, ez az ''atavisztikus mutáció'' ([[berki szellőrózsa]]).
[[Evolúció]]s elődje, illetve megfelelője a [[harasztok]]nál a ''mikrosporofillum''.
==Porzó részei==
A porzó rendszerint porzószálból, csatlóból és a portokokból áll, melyek további kisebb egységekre bonthatók.
===Porzószál ''(filamentum)''===
[[Kép:Salvia patens (filament).jpg|250px|jobb|thumb|Porzószál elektronmikroszkópos képe]]
A porzó alsó, általában hosszú, vékony, fonalas része, mely a portokot tartja.
Egyes esetekben elágazhat (pl.: [[ricinus]]), esetleg szalag alakúvá is szélesedhet (pl.: [[vöröshagyma]]). Egyes esetekben a porzószálak össze is nőhetnek, ilyen esetekben „falkákról” beszélhetünk. Abból kiindulva, hogy a porzók hány kötegben nőttek össze beszélhetünk egy-, két-, vagy többfalkás porzótájról. Egyfalkás növény az [[iglice]] és [[csillagfürt]], kétfalkás a [[Pillangósvirágúak|pillangósvirágú]] növények többsége, többfalkás növények például az [[orbáncfű]], [[citrom]] és a [[tökfélék]]. Egy virágon belül a porzószálak általában egyforma hosszúságúak, azonban előfordul, hogy egyes porzók kiemelkednek a többi közül, ezen esetekben két-, illetve négyfőporzós virágokat különböztetünk meg.
Egyes növényeknél úgy tűnik, mintha a porzószálak a virágtakarókon ülnének, ilyenkor a porzószál alsó része ránőtt a forrtszirmú pártára vagy a lepelre (érdeslevelűek, fagyöngy). A porzószál ránőhet a termőre is, ez a [[kosborfélék]]re és [[farkasalmafélék]]re jellemző. A porzószál nélküli porzót, „ülő porzónak” nevezzük.
====Szöveti felépítése====
Felületét lazán összefüggő epidermisz határolja, alatta parenchima van. Közepén néhány szállítóelem alkotta edénynyaláb fut végig a csatlóig, ahol vakon végződik, a portok szöveteivel nincs összeköttetésben.
===Csatló ''(connectivum)''===
A porzószál csúcsa, mely a két portokfelet kapcsolja össze.
===Portok ''(anthera)''===
[[Kép:2012-04-03 16-43-53-amaryllis-sp.jpg|300px|thumb|jobb|[[Amarilliszfélék|Amarilisz]] portokjai]]
A porzók felső, hosszúkás, többnyire sárgás színezetű része. Általában két darab kétüregű portokfélre ''(techa)'' oszlik, az üregek a virágporzsákok, vagy pollenzsákok ''(loculamentum)'', egymástól a válaszfal ''(septum)'' választja el őket.
A virágporszemek a pollenzsákokban képződnek, a megfelelő fejlettségi szint elértét követően szinte egyszerre. A megfelelő fejlettséget elérve a a válaszfalak elkeskenyedő részükön felszakadnak, a kiszáradás hatására a keletkező feszültség következtében felnyílhat és kifordulhat, így a virágpor kiszóródik, vagy a virágot látogató [[rovar]] testére kenődik.
A portokok össze is nőhetnek (pl. egyes tökfélék). Abban az esetben, ha csak a portokok nőnek össze és a porzószálak szabadok maradnak, portokcsőről ''(synandrium)'' beszélhetünk. Az ilyen virágot csőporzós virágnak ''(synanthera)'' nevezzük. A porzók egyes esetekben meddővé válhatnak, elcsökevényesedhetnek, az ilyen porzók a ''sztaminódiumok''. Ezek különféle megjelenésűek lehetnek, sokféle funkciót elláthatnak, átalakulhatnak pl. [[mézfejtő|nektáriumokká]] vagy viráglevelekké is.
====Szöveti felépítése====
A portok falát kívülről vékony falú papillás [[epidermisz]], az ''epitécium'' fedi, mely alatt rostos réteg, az ''endotécium'' található. Ennek különleges sejtfal vastagodású sejtjei segítik a portok felnyílását. A rostos réteg alatt egyes fajoknál egy köztes réteg is megfigyelhető. Legbelső réteg a ''tapétum'', mely béleli a portokot. Sejtplazmában gazdag, sokmagvú sejtjei táplálják a pollenanyasejteket és fejlődő pollenszemeket, eközben gyakran felszívódnak.
===Virágpor ''(pollen)''===
[[Kép:Misc pollen.jpg|250px|thumb|jobb|Különböző pollenszemek elektronmikroszkópos képe]]
{{Bővebben|Virágpor}}
Alakja, mérete, külső vastagodás fajra jellemző, így fontos határozóbélyeg. Többnyire kerekded, elliptikus vagy szögletes alakú, átlagos átmérője 20-100 µm.
A szélbeporzású növények pollenszemei könnyedén elválnak egymástól, néhány rovarmegporzású faj (pl. [[csarab]], [[gyékényfélék]]) négyesével keletkezett virágporszemei együtt maradnak, így ''pollentetrádokat'' alkotnak, amikből egyes esetekben csak kettő marad, ''diáddá'' redukálódik. Más növényeknél több pollenszem összetapadva képezi a virágportömeget, vagy pollenhalmazt ''(massa pollinis)''. Ennek egy speciális formája a bunkó alakúvá összeállt és tapadókorongokkal ellátott virágportömeg, a ''pollinárium'' (pl. [[kosborfélék]]). Szélsőséges esetben egy pollenzsák összes virágporszeme összeolvadhat, ilyenkor ''polliniumról'' beszélünk.
Érzékeny embereknél [[allergia|allergiás]] reakciókat válthat ki a virágpor, ezt nevezik [[szénanátha|szénanáthának]]. A pollenszemek [[Fehérje|fehérjéi]] a légzőszervek [[Nyálkahártya|nyálkahártyá]]ját ingerlik, ettől tüsszögés, köhögés, szemvörösség és viszketés alakulhat ki.
==Galéria==
<gallery>
Fájl:Plantago major20090626 81.jpg|[[Nagy útifű]] ''(Plantago major)'' porzói
Fájl:Zea mays stamens (1).jpg|[[Kukorica]] ''(Zea mays)'' porzói
Fájl:Cactus flower pollen.jpg|Egy [[kaktuszfélék|kaktuszfaj]] porzói
Fájl:Etamine d'une fleur de lys.jpg|[[Liliomfélék|Liliom]] porzói
Fájl:Erythronium hendersonii-3.jpg|[[Kakasmandinkó]] ''(Erythronium hendersonii)'' virága
</gallery>
==Források==
*Turcsányi Gábor: ''Mezőgazdasági növénytan'' Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 2001, Budapest. ISBN963-356-359-3
==Kapcsolódó szócikkek==
*[[Virág]]
*[[Termőtáj]]
*[[Virágpor]]
*[[Mézfejtő]]
[[Kategória:Növényi anatómia]]
| |||