Wikipédia

„Szívinfarktus” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
RedBot (vitalap | szerkesztései)
30 055 szerkesztés
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: ky:Миокарддын инфекциясы következő módosítása: he:אוטם שריר הלב
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 780 szerkesztés
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: gl:Infarto agudo de miocardio; kozmetikai változtatások
8. sor:
A szívizom vérellátását a [[aorta|főverőérből]], közvetlenül a [[szív]]ből való kilépését követően (a Valsalva-tasakokból) eredő [[szív|koszorúerek]] ''(coronariák)'' biztosítják.
 
A ''' [[szív|bal koszorúér]]''' az aortabillentyű bal oldali "coronariás" tasakjából ered. Rövid kezdeti szakasza a főtörzs ([[latin nyelv|lat]]: ''(arteria coronaria sinistra)'', ''(eng: left main – LM )'', mely rövidesen kétfelé ágazik. A szív elülső felén a csúcs felé haladó ága a bal elülső leszálló ág ([[latin nyelv|lat]]: ''(Ramus interventricularis anterior – RIA)'', [[angol nyelv|eng]]: ''(Left anterior descendens) – LAD)'', mely a bal és jobb kamra közötti árokban húzódik a szívcsúcsig, néha azon is túlér. Másodlagos ágai közül kiemelendők a ''(diagonális)'' ágak, valamint a kamrákat elválasztó sövényt ellátó ''(septalis)'' ágak.
 
A főtörzs másik ága a körbefutó ág ([[latin nyelv|lat]]: ''(ramus circumflexus – Cx)'', eng: ''(circumflex artery – Cx )''. A főtörzsből történő leágazását követően bal oldalon a kamrák és pitvarok határán futó vájulatban balra és a [[szív]] hátsó részéhez fut. Másodlagos ágai az ún. széli ''(marginalis)'' ágak, melyek a bal kamra oldalsó falához futnak. A legjelentősebb marginális ágat ''(obtus marginalis – OM)'' jelöléssel illetik.
28. sor:
Ha nincs elég tápanyag és oxigén, a szívizomsejtek az érintett területen beszüntetik a leginkább energiaigényes funkciójukat, azaz az összehúzódást. Ezzel a szív összteljesítménye csökken. Ennek a teljesítménycsökkenésnek a mértéke attól függ, mekkora területet érint az ischaemia, milyen gyorsan alakul ki, és mennyi ideig tart.
Ezek a fenti tényezők határozzák meg annak a betegségcsoportnak a megjelenési formáit, melyet összefoglalóan ''Ischaemiás Szívbetegség'' – nek (ISZB) nevezünk. ''(eng: Coronary Heart Disease – CHD, Coronary Artery Disease – CAD)''
[[ImageFájl:Heart ant wall infarction.jpg|bélyegkép|Jobbra|200px|A képen a bal kamra elülső-fali infarktusa látható.]]
 
== A rövid távú ischaemia következményei ==
{{akut}}
Ha a vérellátási zavar gyorsan alakul ki, akkor a szívizom nem tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Az anyagcseréje gyorsan és kényszerűen megváltozik, a felszaporodott káros anyagcseretermékek valószínűleg fájdalomérző receptorokat ingerelnek, mely miatt a beteg fél – egy perccel a szívizom oxigénhiányának fellépését követően jellegzetes mellkasi fájdalmat kezd érezni, mely egyre súlyosabb, míg maximumát el nem éri. Ezt a fájdalmat nevezik '''''[[angina pectoris]]''''' – nak.
Ha a vérellátás perceken belül helyreáll, akkor a fájdalom gyorsan szűnik, a szívizom anyagcseréje és működése helyreáll. Ebben az esetben szívizom-károsodás nincs, vagy csak molekuláris módszerekkel kimutatható.
 
Ha nagy területű szívizom teljes vérellátása szűnik meg hirtelen, s ez nem oldódik meg perceken belül, akkor szívizominfarktusról beszélünk. Mivel a szívizom teljes pusztulása kb. 6 óra alatt következik be az elzáródástól számítva, ezen időn belül ha az elzáródás megnyílik, s a vérellátás helyreáll, akkor a szívizom-károsodás nem lesz teljes. Nyilvánvaló, hogy minél rövidebb ideig tart ezen 6 órán belül is az elzáródás, annál csekélyebb a pusztult szívizom. Ha hamar – 1-2 órán belül – megnyílik az ér, és újra vért kap az adott szívizomterület, a vérellátás ellenére sem tér vissza azonnal a működése. Ez a jelenség a ''stunning''. Ez napokig, esetleg hetekig eltarthat.
 
== A tartós ischaemia következményei ==
43. sor:
A 24 órán belül infarktus miatt meghalt betegek közül:
 
* kb. 50% az első 15 percben
* kb. 30% 15-60 perc között
* kb. 24% 1-24 órával az infarktus kezdete után hal meg.
 
Ha az érelzáródás nem hirtelen, hanem lassan (hónapok, évek alatt) alakul ki, akkor a szívizom a hiányzó vérellátást megpróbálja máshonnan, ép érszakasz felől pótolni. Ennek során a szívizomban újabb kis erecskék képződhetnek (''collateralisok'' – a folyamat neve ''collateralisatio''), melyek valamennyi vérellátást biztosítanak az elzáródott érszakaszt áthidalva. Ez azonban ritkán elegendő a [[izom|szívizomszívizomnak]]nak ahhoz, hogy még működjön is, leggyakrabban az összehúzódást beszünteti, de az alapanyagcseréje megmarad. Ha újból a megfelelő vérmennyiséget kapja meg (az eredeti ér megnyitásával akár katéteres, akár műtéti úton) akkor egy idő után a működése is visszatérhet. Az így viselkedő szívizmot nevezzük ''hibernált'' szívizomnak.
 
Ha a szívizom elpusztult, annak működése már nem tér vissza, a szív összteljesítménye ennek megfelelően csökken. A szívizom össztömeg mintegy 10%-ának elvesztése különösebb tünettel nem jár. 10-20% között a teljesítőképesség csökken, 20-30% között már a mindennapi életvitel is nehézségbe ütközik, 30-35% között a nyugalmi keringés ellátása is nehéz, míg 40% fölötti szívizompusztulás esetén gyors keringés-összeomlás, ún. ''kardiógén shock'' jön létre.
64. sor:
Lényeges különbség az ''angina pectoris'' és az infarktus között, hogy az ''angina pectoris'' nitráttartalmú gyógyszer nyelv alatti bevitelével többnyire gyorsan, percek alatt megszűnik, míg az infarktus tüneteit ez nem szünteti, legfeljebb kismértékben enyhítheti.
 
A sokféle, szerteágazó tünetek a diagnózist megnehezíthetik bizonyos esetekben, még szakember számára is. A biztos diagnózis felállítása a tünetek értékelésén, elektrokardiogram elváltozások rögzítésén és speciális biomarkerek kimutatásán alapul.
 
== A szívinfarktus helyszíni ellátása ==
72. sor:
A szívinfarktus kezelésének lényege az érintett szívizomterület vérellátásának a helyreállítása a lehető legrövidebb időn belül ('''''reperfúzió''''').
 
Ennek lehetőségei a következők:
* Az érelzáródást okozó vérrög gyógyszeres feloldása
* Az érelzáródás mechanikus megnyitása szívkatéteres eljárással
79. sor:
A fentieken kívül igen fontos a tünetek kezelése, valamint a szívinfarktus szövődményeinek (például szívritmuszavarok) kezelése.
 
'''''Gyógyszeres vérrögoldás''''': A szervezetben keletkező vérrögök maguktól feloldódnak napok – hetek alatt. Infarktus esetén ezt nem lehet megvárni, emiatt olyan anyagot juttatnak a szervezetbe, amely a vérröghöz kötődve aktiválja a szervezet saját vérrögoldó rendszerét, amely rövid időn belül a vérrögöt feloldva a véráramlást megindítja. Régebben ez volt az egyedüli megoldás a gyors reperfúzió elérésére. Amennyiben nem érhető el időben szívkatéteres laboratórium, úgy ez még ma is elfogadott. Előnye, hogy a legtöbb kórházban rendelkezésre áll. Hátránya, hogy az esetek 10-50%-ban sikertelen. A sikeresség függ az infarktus idejétől és az alkalmazott vérrögoldó szertől. Emellett ez csak a vérrögöt oldja le, a vérrögképződés kiindulásáért felelős érsérülést (érelmeszesedéses plakkot) nem oldja meg.
 
'''''Szívkatéteres kezelés''''': Jelenleg a legjobb eredményeket ezzel a módszerrel lehet elérni. Lényege, hogy a combartérián (vagy egyéb nagy verőéren) keresztül speciális katétert vezetnek a koszorúér eredésébe, majd ezen keresztül nagyon finom eszközökkel az elzáródást mechanikusan megnyitják, ezt követően egy "belső érprotézis", ún. '''''stent''''' behelyezésével a szűkült eret is kitágítják, s az érfal sérülését stabilizálják. A módszer összefoglaló neve a '''primer coronaria intervenció''' (PCI).
Speciális szívkatéteres laboratóriumot, speciálisan képzett szakszemélyzetet igényel, azonban Magyarország teljes területét 16 PCI centrum lefedi, azaz az ország teljes területén elérhető 90 percen belül a kezelés.
 
'''''Szívsebészeti kezelés''''': A heveny szívizominfarktus kezelésében ma már nem jön szóba, csak igen speciális, szövődményes esetekben (például szívsövény repedés, [[szívbillentyű]] leszakadás).
 
== A szívinfarktus gyakorisága ==
A szívinfarktus éves előfordulását Magyarországon 0,20–0,25 százalékra (évi 20–25 ezer új beteg) becsülik.
 
== Források ==
 
* Édes István: A szívinfarktus kezelése őssejtekkel; Orvostovábbképző Szemle (XIII. évfolyam, 9. szám 2006. szeptember).
* Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)
* Jebelovszky Éva: Az acut myocardialis infarctus ellátásának indikátorai [[Szegedi Tudományegyetem|SZTE]] ÁOK
* Tulussay Zsolt: A belgyógyászat alapjai (3. kiadás) (Medicina Kiadó 2007) ISBN 9789632260723978-963-226-072-3
* Dr. Burány Béla, Dr. Gőbl Gábor, Dr. Tatár Gábor és Dr. Tóth Zoltán: Az ST-elevációs myocardialis infarctus (STEMI) reperfúziót célzó mentőellátása (Az Országos Mentőszolgálat Állásfoglalása, 2008)
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
 
* [[Szív]]
131. sor:
[[fi:Sydäninfarkti]]
[[fr:Infarctus du myocarde]]
[[gl:Infarto agudo de miocardio]]
[[gu:હૃદયરોગનો હુમલો]]
[[he:אוטם שריר הלב]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szívinfarktus”