„Infrafűtés” változatai közötti eltérés

Hazánkban a fűtéses napok száma bármennyire is hihetetlen, de minimum 180 nap, és a téli átlaghőmérséklet +3ºC. A helyesen, és a tényleges hőveszteségnek megfelelően kiválasztott fűtésrendszer '''éves, átlagos hatásfoka''' jó minőségű, modulációs gázkazánok esetén is maximum 60% körül alakul{{forr}}, de inkább kevesebb, mint több. Egy villamos fűtési rendszer esetében ez 98-99%, és a fűtési szezon igen kis részében, alig néhány napig üzemel teljes terheléssel. A meteorológiai adatok szerint a fűtési szezon több mint 80%-ában a fűtőberendezések kiterheltsége az 50%-ot sem éri el!{{forr}} Igen fontos tehát az éves energia felhasználás szempontjából, hogy a fűtőberendezés csökkentett terhelés, azaz nem teljes kiterheltség mellett hogyan viselkedik. A hagyományos fűtőberendezéseknél a kiterheltség csökkenésével nem csökkennek a veszteségek, de csökken a hasznosuló energia, tehát a kiterheltség csökkenésével csökken a berendezés hatásfoka! Minél inkább csökken a névlegestől a ténylegeshez a leadott teljesítmény, annál rosszabb lesz a berendezés kiterheltsége, összhatásfoka. Nem vitás egy korszerű, szigetelt és megbízható rendszernél nincs jobb és egyszerűbb. A gázból és az egyéb fűtőanyagokból folyamatosan hiány van és ennek megfelelően drasztikusan emelkedik az ára, míg a villamos energiából túlkínálat van és ugyan ennek az ára is némiképp emelkedik, de közel sem oly mértékben, mint más energiahordozóké.

 

 

Az infrafűtésről gondoskodó infrapanel egy tábla alakú, felületén kerámia szemcsékkel bevont, hátoldalán hő tükrös szigeteléssel ellátott grafitmassza alapú infra fűtőtest.