„Maurice de Vlaminck” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zorrobot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: nn:Maurice de Vlaminck
4. sor:
 
Zenészek gyermeke volt. [[1888]]-[[1891]] között egy ''Robichin'' nevű festőnél tanult. [[1900]]-ban ismerkedett meg [[André Derain]]nel, akivel közös műteremben dolgoztak. Vlamick akkoriban újságoknak dolgozott, és kétes értékű regényei jelentek meg Derain illusztrációival. Erőteljes temperamentumú festő volt, aki első képeire mindenfajta diszciplína nélkül, erőteljes mozdulatokkal vitte fel a festéket. [[1901]]-es találkozása [[VanVincent van Gogh|van Gogh]] festészetével döntően befolyásolta fejlődését. A művekben felfedezett szenvedély megerősítette őt abban az elgondolásában, hogy a festőnek spontán módon kell kifejeznie magát, a lehető legkevesebb elfojtással. Ezen a Van Gogh kiállításon ismerkedett meg [[Henri Matisse]]-szal. [[1907]]-ig Vlamick tisztán használta a színeket, úgy ahogy a tubusból kinyomta, és a [[VanVincent van Gogh|van Gogh]]-tól tanult erőteljes ecsetvonásokkal vitte fel a vászonra. Óriási lelkesedéssel festett, kizárólag [[ösztön]] által vezérelve a legerőszakosabb hatásokat sikerült elérnie, szabad, életteli világot jelenített meg. Vlamick számára a [[fauvizmus]] nem kiáltás, nem valamilyen művészi magatartás volt, hanem lét- és gondolkodásforma, nélkülözhetetlen, mint a levegő: „A fauvizmus én vagyok.” – mondta. Ha van [[festő]], akire maradéktalanul illik a fauve megjelölés, akkor Vlaminck az.
 
[[1908]]-től [[Cézanne]] hatására színvilága lehiggadt. Megpróbálkozott [[kubista]] [[kompozíció]]kkal is, de a [[kubizmus]] nála csak rövid intermezzo volt, nem fért össze heves, expresszív alaptermészetével. Később az expresszivitás új lehetőségeit kereste, [[fény és árnyék]] kontrasztját kihasználva drámai tájképeket festett.