„Sivatag” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Képek átméretezése, commons sablon
Apró módosítás
2. sor:
[[Fájl:Sandstorm.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Homokvihar az [[irak]]i [[Al Aszad]]ban 2005. április 27-én]]
 
A '''sivatag''' olyan terület, amelynek [[víz]]háztartása állandóan veszteséges. Az ilyen helyeken az évi [[csapadék]] általában kevesebb, mint 250 mm. Vannak olyan helyek, ahol évekig nem esik az [[eső]]. A [[szárazság]] miatt a [[talaj]] terméketlen; többnyire csak a kimondottan szárazságtűrő és [[pozsgások|pozsgás]] fajok élnek meg itt. Maga a [[talaj]] azonban éppen olyan változatos lehet, mint a termékeny tájakon, és eszerint a sivatag lehet:
* [[sziklasivatag]]
* [[kősivatag]]
10. sor:
* [[sósivatag]].
 
A sivatagok felszínét főként az [[aprózódás]] és a [[mállás]], valamint a [[szél]] és az időszakos vízfolyások alakítják. A [[hőmérséklet]] szélsőséges ingadozása aprózza a kőzeteket. A szél sok homokot[[homok]]ot és port[[por]]t ragad fel, és a keményebb szemcsék dörzsölik, csiszolják a kőzetek felszínét. A finom anyag elszállítása után [[deflációs medence|deflációs medencék]] maradnak vissza kavicsos[[kavics]]os-kőtömbös maradéktakaróval.
 
[[Fájl:Morocco Africa Flickr Rosino December 2005 84514010 edited by Buchling.jpg|bélyegkép|balra|120px|[[Marokkó]]i sivatagrészlet]]
 
A ritkán és rövid ideig, de intenzíven hulló [[eső]] hirtelen [[árvíz|árvizet]] okoz. A [[víz]] lepelszerűen vagy záporpatakokba gyűlve folyik le az időszakos völgyekben. A rohanó ár
sok [[iszap]]ot, [[homok]]ot és kőzettörmeléket sodor magával a medencékbe, de csak rövid távon, mert a víz hamar beszivárog vagy elpárolog. A medencék befelé irányuló vízhálózata elősegíti a [[pediment]]ek (hegylábfelszínek) képződését. Utóbbiak hegység felőli sávjában általában a szálban álló kőzet elegyengetett felszínét, a medence felőlin pedig egymásba olvadó, hullámos hordalékkúpok sorozatát találjuk.
lepelszerűen vagy záporpatakokba gyűlve folyik le az időszakos völgyekben. A rohanó ár
sok [[iszap]]ot, [[homok]]ot és kőzettörmeléket sodor magával a medencékbe, de csak
rövid távon, mert a víz hamar beszivárog vagy elpárolog. A medencék befelé irányuló
vízhálózata elősegíti a [[pediment]]ek (hegylábfelszínek) képződését. Utóbbiak hegység
felőli sávjában általában a szálban álló kőzet elegyengetett felszínét, a medence felőlin pedig
egymásba olvadó, hullámos hordalékkúpok sorozatát találjuk.
 
A [[váztalaj]]ok tulajdonságait az alapkőzet fajtája határozza meg. A hőmérséklet nappal magas, éjjel viszont erősen leesik, mert a gyér növényzet miatt a száraz levegőben (a [[relatív páratartalom]] 20–25%) erős a kisugárzás.
26 ⟶ 21 sor:
A sivatag távolról sem mindig síkság: gyakorta hegyes-völgyes.
 
A gyenge [[bioproduktivitás]] miatt a sivatagok gyéren lakottak;. azAz emberek többnyire csak az [[oázis]]oknál telepszenek meg.
 
A sivatagoksivatagoknak két fő típusa van:
 
* a '''zonális sivatag''', amely a térítők közelében alakult ki;, és
* a '''kontinentális sivatag''', amely a szárazföld belsejében, hegyláncok árnyékában alakult ki [[főn]] hatására.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sivatag