„Egyed (település)” változatai közötti eltérés

{{Magyar település infobox

| név = Egyed

| címer = HUN Egyed COA.jpg

| régió = Nyugat-Dunántúl

 

== Fekvése ==

 

A község területe sík, a legközelebbi dombvidék, a [[Sokorói-dombság]] harminc kilométerre található. A falun átfolyik a Szany határából induló és a térség belvizeit a Kepés–Lesvári-főcsatornába, majd azon át a [[Rábca|Rábcába]] vezető [[Buga-csatorna]], amely az 1970-es évek végéig jelentős mennyiségű vizet szállított, de az utóbbi évtizedekben csak ritkán telik meg, medre többnyire száraz, cserjék, gyomok borítják. (Az egyediek egyébként nem Buga-csatornának, hanem "vármegyei ároknak", helyi tájszólással "vármegyároknak" hívják e csatornát.)

 

== Története ==

 

[[1742]]-ben a település a [[Festetics család]] tulajdonába került és [[Uradalom|uradalma]] hamarosan megindította [[major]]üzemét. 1771-ben már 540 kis [[hold]]on folyt a majorgazdálkodás. A [[földművelés]]ben a Festeticsek [[váltógazdálkodás]]t folytattak, [[szarvasmarha|szarvasmarhát]] hizlaltak, nemes [[juh]]fajtákat és [[selyemhernyó]]t tenyésztettek. Szilváskertjük az egész Rábaközben ismert volt. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]] serege 1809-ben Egyed községen is átvonult, a francia katonák a kastélyt is kifosztották, de ez nem állította meg az uradalom fejlődését. [[1831]] októberében Festetics Vince egyedi birtokán találták az [[1. század|i. sz. első századból]], [[Egyiptom]]ból származó ún. [[egyedi kincs]]et, egy rézből és bronzból készült kancsót, amelynek oldalát négy egyiptomi istenség arany- és ezüstberakásos alakja díszíti. (Ma a Nemzeti Múzeumban őrzik.) Az [[1840]]-es években [[cukorgyár]] is létesült a településen, s Egyed [[mezőváros]]i rangot kapott, melyet [[1871]]-ig viselhetett.

 

== Mai élete ==

A falu első [[termelőszövetkezet]]e [[1958]]-ban alakult meg. A tsz [[1976]]-ban [[rábacsanak]]i székhellyel egyesült a szomszédos [[Árpás]] és Rábacsanak termelőszövetkezeteivel, de a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltást]] követően [[1992]]-ben ismét önállóvá vált. Napjainkban a faluhoz tartozó földek legnagyobb részét néhány magángazdaság műveli saját tulajdonként és bérlemény formájában.

 

 

== Látnivalói ==

A település központjában, az Árpási utca elején található kastély egy a [[18. század]]ban barokk stílusban épült [[Festetics-kastély (Egyed)|Festetics-kastély]] helyén áll, amelyet az új tulajdonos, Stern Artúr [[1882]]-ben lebontatott, hogy helyére a kor divatját követve "romantikus", [[neogótika|neogótikus stílusban]] újat építtessen. A régi kastélyból csak a [[Batthyány család]] címerét őrizte meg, ezt visszahelyeztette az új épület északnyugatra néző főhomlokzatára. Az új kastélynak eredetileg U alakú alaprajza volt, de északkeleti szárnya a [[második világháború]]ban helyrehozhatatlanul megrongálódott, s csak középső része és délnyugati szárnya maradt meg. Az épület jellegzetességei a bástyaszerű sarkok. A háború után a Batthyány-címert a romos főhomlokzatról a délkeletre néző, utca felőli falra helyezték át, itt látható ma is.

 

 

A kastélyt, amelyben a [[2000-es évek]] elejéig az általános iskola működött, az anyagi nehézségekkel küzdő [[Helyi önkormányzatok Magyarországon|önkormányzat]] eladta. Az új tulajdonos az épület cseréptetejét felújíttatta, de teljes rekonstrukcióra még nem került sor.

A kastéllyal szemben álló háromhajós, kereszthajós templom [[1733]]-ban épült barokk stílusban, de kétszáz évvel később, 1933-ban a torony és a szentély kivételével neobarokk stílusban átépítették. Az 1960-as években tornya egy villámcsapás következtében megrongálódott, s a helyreállítás során eredetileg téglából épült szép csúcsos palástja helyett a régi hangulatát nem tükröző betonpalástot kapott. Ezt 2012-ben vörösrézzel burkolták.

 

== Érdekesség ==

A község nevét helyileg az „ëgyed” köznév ejtésével ellentétben „egyëd”-nek ejtik, tehát megfordítják a zárt „ë” és a nyílt „e” sorrendjét.

 

== Források ==